Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

lleudszeres tárgymutató. LVII Ingatlanok jogszerű megszerzője az ellenkezőnek a kikötése nélkül a nyilvánkönyvi tulajdonjog megszerzéséhez is jogosult. K. 558. 490. Tulajdonszerzés színleges birtoklás alapján. Po. 861. 843. Jóhiszeműség tulajdonszerzés esetében. Po. 861. 843. Rosszhiszemű telekkönyvi szerzés. B. 16. 32. Rosszhiszemű — habár birói — árverési vevőnek is telekkönyvi tulajdonjoga alapján birtokkiboesátás iránt nincs kereseti joga. Po. 903. 883. Rosszhiszemű telekkönyvi szerzésről csak abban az esetben lehet szó, midőn harmadik személynek az ingatlanra telekkönyvön kívül szerzett joga van, a melyről a telekkönyvi jogot szerző fél tudomással bír. B. 16. 33. A rosszhiszemű jogszerző a telekkönyvbe vetett bizalomra sikerrel nem hivatkozhat, f. 1091. 1016. A törvényes képviselő rosszhiszeműsége kihat az általa képviselt skorú jogszerzésére is. T. 1091. 4016. Birói árverésen való vételnél a szerzés rosszhiszeműnek rendszerint nem tekinthető, törvényes akadálya azonban annak, hogy az arra hivatkozó fél a rosszhiszemű vételt ily eselben is bizonyíthassa, nincsen. T. 1991. 1016. A ki tudva, hogy az ingatlan nem a végrehajtást szenvedett tulajdona, szándékosan közreműködik arra, hogy az ingatlan birói árverésen eladassék és ezt az ingatlant akár közvetlenül, akár egy közbeneső harmadik személytől, mint árverési vevőtől megszerzi, oly jóhiszemű harmadik személynek, a ki a telekkönyvre hivatkozhatik, nem tekinthető. T. 1081. 1011. Saját tényével szemben a tkvi tulajdonos sincs jogosítva az ingatlanok birtokát követelni. T. 1088. 1014. Az, a ki tudja, vagy tudhatja axt, hogy a nyilvánkönyv által mutatott jogállapot a valódi jogállapotnak nem felel meg, a nyilvánkönyvben való bizodalmára sikerrel nem hivatkozhatik. Sz. 1006. 961. A telekkönyv csak a jóhiszemű szerző jogait védi. Po. 903. 882. Hogy a legelőilletőség az elárverezett ingatlannal együtt eladatott-e, erre nézve nem az 1871 : LIH. t.-cz. 56. §-a, hanem az árverésre fennálló szabályok irányadók. K. 508. 436. L. fentebb az 1881 : LX. t.-cz. és A dolgok a. is. A házhelynek alkalmas területnek csakis mezőgazdaságilag használható területnél jelentékenyen nagyobb az értéke. Gy. 457. 396. Ingatlan tehermentesítésére irányuló kereset nem telekkönyvi tulajdonos ellen is indítható. Ko. 668. 631. Az ingatlan tulajdonának átruházása az ingatlannal járó jogokat nem érinti. K. 602. 516. A vevő a dolog tulajdonával annak összes alkotó részeit megszerzi. Sz. 1029. 974. A csatornaépítéshez hozzájárulási kötelezettség a csatorna építésével keletkezik s az az építés befejezésével a városnak valóságos és tényleg fennálló követelésévé válik. Po. 919. 891.