Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

L Rendszeres tárgymutató. Utóajánlat be nem adása iránti megég) ezés, mint turpis causa. B. 15. 30. Uzsorás-ügylet megsemmisítése és az annak alapján adott érték visszatérítése iránti kereset. B. 22. 44. Egyidejűleg egymással ellenkező érdekek képviseletére vállalkozás a jó erkölcsökbe ütközik és így közvetítői díj nem jár akkor sem, ha az adásvétel tényleg közvetítés folytán jött létre. B. 232. 217. Az, a ki elszámolás megejtésével harmadik személy részéről megbízást nyer, a számadásadótól sem pénzt, sem más jutalmat el nem fogadhat és a mennyiben ilyent elfogad, az, mint a jó erkölcsökbe ütköző, bíróilag nem érvényesíthető. D. 366. 325. A társtag ténykedése jó erkölcsökbe ütközik, ha a vagyoni előnyt olyan cselekményért köti ki a maga részére, a melylyel a társaság többi tagjainak tévedésbe ejtésével rosszhiszeműen és tudatosan a társaság megkárosítását vette czélba. Sz. 990. 948. Házasságközvetítést tárgyazó jogviszonyból eredő követelések birói úton nem érvényesíthetők. Sz. 1043. 982. Házasságnak vallási szabályok szerint felbontására vonatkozó megállapodásból birói úton kikényszeríthető kötelem nem származik. B, 116. 147. Házassági együttélés megszakítása czéljából ellenérték. T. 1057. 997. " Házasságon kívüli életközösségből származó követelés bíróság előtt nem érvényesíthető. B. 60. 109. Házasságon kívüli viszonyban teljesített háztartási munkáért díjazás nem követelhető. Sz. 973. 937. t. 1084. 1012. Erkölcsi fogalmakba ütközik ágyassági viszony megszűnésének esetére kárpótlás kikötése. Sz. 973. 937. A születendő gyermeknek a természetes atyával szemben keletkezhető tartási igényére nézve egyezség kötése a jó erkölcsökbe nem ütközik. B. 303. 272. Erkölcsi fogalmakba ütközik bordélyüzlet átruházásának közvetítése. B. 80. 127. 8) Az akarat szabad nyilvánulása. Kényszer. Félelem. Tévedés. Kényszer. Gy. 447. 389. Félelem. Gy. 473. 408. Fenyegetés alapján jogügylet érvénytelenítése. N. 784. 777. Ha a tévedést nem a másik szerződő fél magatartása okozta, csupán a menthető tévedésre lehet eredményivel hivatkozni, B 261. 233. A fél tévedésének csak akkor egyedül maga az oka, ha azt sem a másik szerződő fél, de harmadik személv sem okozta Ko 657. 601.