Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

30 Budapesti kir. itélőtáhla. talni kívánja arra az esetre, ha a számadását nem terjesztené elő, felperes pedig ezt a követelési összeget nem számította fel. Ugyancsak jogszabálysértés nélkül utasította el a felperest a felebbezési bíróság a kötbér iránt támasztott követelésével is. Helyesen értelmezte ugyanis a felebbezési bíróság az A) alatti egyezséget akkép, hogy abban számadás előterjesztésének elmulasztása esetére kötbér kikötve nincs. A kötbér kötelezettsége szorosan lévén magyarázandó, ezt a számadás kötelezettségének még abban az esetben sem lehetne kiterjeszteni, ha a számadási kötelezettség megállapítható volna is. 16. Kártérítés a vasút ellen szállítási határidő túllépése miatt. Forgalmi zavar fogalma a szállítási határidő szempontjából. Bizonyítási teher a késedelem okára nézve forgalmi zavar esetében. A vasút felelőssége a fuvarozásra használt személyekért és eszközökért; e felelősségre befolyása annak, hogy az eszközöket a fuvaroztató szolgáltatja. (1909 nov. 11; G. 500. sz a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság azt állapította meg, hogy a kereseti küldemények fuvarozása a felperes kazánkocsijaiban történt s hogy ezek a kocsik ép állapotban soroztattak be az illető vonatokhoz, de útközben megsérültek és a szállítási határidő túllépését a kocsik szükségessé vált javítása okozta. A jogkérdésben a kir. törvényszék úgy döntött, hogy a vasút nem felel a szállítási határidő túllépéséért, mert a díjszabás I. rész B) szakasz E) XII. fejezetének a) pontja értelmében a szállításnak a magán-kazánkocsik javítást igénylő állapota miatt történt megszakítása forgalmi zavarnak tekintetik s annak tartama alatt a szállítási határidő szünetel, hacsak a vasút vétkessége be nem bizonyíttatik, felperes pedig a bizonyításra nem vállalkozott. Ez a döntés a díjszabás imént felhívott határozmányának megfelel s felperes támadásainak lényege a jogkérdésben csak az, hogy az említett határozmány ellenkezik a K. T. 400.. és