Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

26 Budapesti hir. ítélőtábla. való eladásra szánta — a mely eshetőség szempontjából a félre nézve az, hogy a két kocsi egyike, ha már a rendes időben és együttesen indíthatók nem voltak, valamivel korábban de külön érkezik-e, vagy későbbi időpontban, de mindkét kocsi együttesen érkezik-e meg, közömbös lehetett, sőt ez utóbbi volt volna kedvezőbb. Ezeknek megfontolásával a kir. ítélőtábla arra az eredményre jutott, hogy a követett eljárást vétkes gondatlanságnak minősíteni csupán akkor lehetne, ha tényként megállapíttattak volna oly adatok, melyek mutatnák, hogy a csapi állomás alkalmazottjai rendes gondossággal felismerhették, hogy a feladó érdekének a két kocsi együttes lekapcsolása helyett, inkább az egyik kocsinak haladéktalan továbbítása felel meg; ha például az állatok kísérője a szállítmány elválasztását kívánta volna, vagy ha a szállítmány nem érdekbevallás nélkül, a mint történt, adatott volna fel s így a fuvarlevél szövege útmutatást tartalmazott volna arra, hogy a sürgős megérkezés oly fontos érdek, melyre való tekintettel a küldemény elválasztásától visszariadni nem szabad, ily adatok hijján azonban alperesnek szóban forgó panaszát alaposnak Ítélni azért kellett, mert a mennyiben az említett alkalmazottak a kocsitengely izzása által előállott helyzetben fel nem ismerhették, hogy a szállításnak az adott esetben fennforgó, de előttük ismeretlen czéljához képest az volna a megfelelőbb, hogy a másik kocsit feltartóztatás nélkül tovább küldjék: nem lehet vétkes gondatlanság gyanánt terhükre róni, hogy nem ezt, hanem az eljárás másik módját választották, tudniillik mind a két kocsit lekapcsolták, és együttesen továbbították. A felperesnek azt a további panaszát, hogy a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, mintha a szállítási határidőnek túllépése csupán a bikára nézve forogna fenn. az Üzl. szab. 47. § ának téves értelmezésén alapul: méltatni nem kellett, mert az alperest «vétkes gondatlanság* nem terhelvén, az ügy eldöntésén nem változtathatna az, ha a szállítási határidőnek túllépése az összes szállított állatokra nézve forogna is fenn.