Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. ítélőtábla* 19 dett kár mennyiségének vizsgálata, mert az egyezség szerint a 800 korona ellenében az alperes kijelenteni tartozott azt is, hogy kárigényére kielégíttetett, ami arra látszik mutatni, hogy a 80Ö koronával kárigényének kielégítése is czéloztatott; már pedig ha a felperes az egyezséget az állítólagos tévedésben kötötte is meg, ez a tévedés nem lenne alkalmas az ügylet hatálytalanítására abban az esetben, ha a 800 korona az alperes kárának különben megfelel. 11. Kúthasználati szolgalmat község nem birtokolhat el azon az alapon, hogy lakosai a kútat használták. (1909 decz. 4. G. 456. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felperes arra kérte kötelezni az alperest, hogy a keresetben megjelölt kútra vonatkozólag a felperes kizárólagos tulajdonjogát ismerje el és tűrje, hogy azt elkeríthesse. Az alperes azt kérte, hogy a bíróság a felperest keresetével utasítsa el és viszonkeresetet emelt szó szerint: «a kereseti kút tulajdonjoga iránt, illletve annak közkútként leendő használati jogának elismerése iránt az alapon, hogy 1848 óta már közkútként van használva*; kérte : «felperest ennek telekkönyvi feltüntetésének tűrésére kötelezni.» A viszonkereset tehát a kút tulajdonjogának, esetleg a kút használatára vonatkozó szolgalmi jognak az alperes javára leendő megítélését czélozza. A felebbezési bíróság bizonyítottnak találván, hogy a kút a telekkönyvben a felperes tulajdonául felvett telken van, egyszersmind azt a tényállást állapította meg, hogy az alperes városhoz tartozó Izbég község lakosságának egy része a kútat 32 évnél régibb idő óta szakadatlanul használja. E tényállás alapján, a mely megtámadva nincs, a felebbezési bíróság helyesen jutott arra az eredményre, hogy a kút a felperes tulajdona. Mert a felperes telkén levén, annak alkotó része s így jogi sorsában osztozik. Ki van zárva tehát még a jogi lehetősége is annak, hogy harmadik személy a telek nélkül a kút tulajdonjogát bármily módon, tehát esetleg elbirtoklás útján megszerezhette. Ennélfogva csakis arról lehet szó, hogy az alperes a kút használatának szolgalmi jogát elbirtoklás útján megszerezte-e. Az alperes város lakosai vagy azok egy része által bár az elbir2*