Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)
16 Budapesti kir. ítélőtábla. A kir. ítélőtábla: Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mintha az ajánlattevő részéről a biztosító társaság ügynökével szóbelileg közölte, de az Írásbeli ajánlatba föl nem vett kikötések csak akkor volnának figyelembe vehetők, ha az ügynök fel volt hatalmazva a biztosítási szerződés feltételeinek megállapítására. Abból ugyanis, hogy az ügynök nem ügyletkötésre, hanem csak közvetítésre s az ajánlatnak a biztosítóhoz juttatására van feljogosítva, épen nem következik, hogy azok a kikötések, melyeket az ügynök elhallgatott, vagy nem hiven közölt a biztosítóval, nem létezőknek volnának tekintendők, hanem az ügyletkötésre való megbízás hiánya ily esetben arra az eredményre vezet, hogy a biztosítóval nem közölt feltételek az utóbbit nem kötelezik, viszont azonban az ajánlattevő, ki csak az ügynöknek tudomására hozott feltételek értelmében kivánt ügyletet kötni, megtámadhatja ez ügylet érvényességét, ha a kiállított kötvény az ő kijelentett szerződési akaratának meg nem felel, akár azért, mert az ügynök a kitöltetlenül aláirt ajánlatot a szóval közölt feltételeknek nem megfelelőleg töltötte ki, akár azért, mert a kitöltött Írásbeli ajánlat lényeges kitételeinek jelentősége iránt az ügynök az ajánlattevőt megtévesztette, mert mindkét esetben hiányzik a szerződő felek akaratmegegyezése, mely nélkül érvényes ügylet nem létesülhet. Mindamellett a felülvizsgálati kérelemnek helyet adni nem lehetett: ugyanis alperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozik arra, hogy a 2./* alatt csatolt levél értelmében az ügynök az első évi díjösszegből 100 korona engedményt ígért, tehát azon az alapon, hogy ezt az engedményt a felperes társaság nem adta meg, nem kívánja alperes az ügylet érvényességét megtámadni, hanem csupán azt panaszolja, hogy az ügynökkel kötött s a 2../" alatti levélben foglalt megállapodás értelmében az évi biztosítási díj 473 korona 39 fillérnél több nem lehet, felperes mégis 483 korona 55 fillér évi díjat követelt, tehát az akaratmegegyezés a felek közt létre nem jött. Ez a panasz azonban alaptalan : mert a D. alatt csatolt kötvényben a felperes az évi biztosítási díj összegét 466 korona 40 fillérben határozta meg, ez pedig a 2./' alatti megállapodással nem ellenkezik. Csak az E. alatt csatolt díjnyugtában van az első évben fizetendő összeg a kikötött 473 korona 39 fillérnél nagyobb összegben 483 korona 55 fillérben felszámítva, s a
