Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 15 mely az irányadó tényállás szerint a birói árverésen eladott peres követelést a vevőtől engedmény útján megszerezte, a tömeggondnok által a csődválasztmány felhatalmazása alapján indított megtámadási pert jogosítva van saját nevében a csődeljárás megszűntére való tekintet nélkül folytatni. Azonban a felülvizsgálati kérelem még sem vezethet sikerre: ugyanis felperes a közadós részéről a csődnyitást megelőzőleg 6 hónál nem régebben teljesített fizetés joghatályát támadja meg, tehát a csődtörvény 27. §-ának 2. pontjában említett megtámadási igényt kiván alperessel szemben érvényesíteni, úgy de ennek az igénynek egyik lényeges alapfeltétele az, hogy a megtámadott fél a szolgáltatás elfogadása idejében tudta legyen, hogy a közadós fizetéseit megszüntette. Az a kérdés, hogy a megtámadott fél tudomására jutott tényekből a fizetések megszüntetésére kell-e következtetni, a felülvizsgálat körébe tartozó jogkérdés. Azonban az említett jogi következtetést a megállapított tényállásból levonni nem lehet ; mert a felebbezési bíróság tényül azt állapította meg, hogy alperesnek a fizetést megelőző foglalásokról tudomása nem volt, s hogy ő maga csak a megtámadott teljesítés elfogadása után foganatosított, a ki nem egyenlített hátralék erejéig, a közadós ellen végrehajtást. Az a tény pedig, hogy a közadós a végrehajtás elrendelése után alperes részére csak részfizetést teljesített, egymagában a fizetések megszüntetésének felismerésére alapul nem szolgálhat, mert a fizetések megszüntetésének jogi fogalma az esedékes követelések kielégítésének a beállott fizetésképtelenség folytán való elmulasztását jelenti, azt pedig, hogy az adós általában nem fizeti esedékes tartozásait s nem képes kötelezettségeinek eleget tenni, a végrehajtás elrendeléséből és egy tartozás nem pontos fizetéséből következtetni nem lehet. 9. A biztosító ügynökével kötött, de a szerződésbe fel nem vett feltétel hiánya miatt a biztosítási szerződés megtámadható. Biztosítási díjban előforduló csekély különbözet hatálya a megtámadás szempontjából. 11909 szept. 30. G. 437. sz. a.)