Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

14 Budapesti kir. Ítélőtábla. tehát a felebbezési bíróság jogi álláspontja helyes. Azonban a hitelezők vagyoni érdeke nem csak a megtámadási per befejezése által a megtámadott fél részéről elégíthető ki, hanem harmadik személy is nyújthat a megtámadott ügylet vagy jogcselekmény által elvont vagyonértékért kárpótlást, miáltal a megtámadási per a csődhitelezők kielégítése szempontjából czélját éri s a mennyiben a nyújtott ellenszolgáltatásért a követelés a rendelkezésre jogosított csődbíróság, illetőleg csődválasztmány hozzájárulásával a kielégítést teljesített harmadik személyre átruháztatott, az utóbbi a csődtömegnek, illetőleg a csődhitelezők összességének jogaiba lép, de az átruházás folytán többé nem a jogcselekménynek a már kielégített hitelezők iJányában való hatálytalanítása, hanem csak a közadós által a megtámadott fél részére adott szolgáltatás részkövetelése lehet csak a megtámadási per folytatásának czélja, s a szolgáltatás visszakövetelésére, illetőleg a per folytatására nem is az eredeti hitelezőket képviselő tömeggondnok, vagy külön képviselő, hanem egyedül az lehet jogosítva, ki a követelést a tömegtől érvényesen megszerezte. Minthogy pedig az engedményes az átruházott követelést már nem a csődhitelezők érdekében, azok kielégítése végett, hanem a saját részére érvényesítheti és érvényesíti, ebből folyólag azok a szempontok, melyek a megtámadási igénynek a tömeg érdekében való érvényesítését a csődeljárás befejezése után elvileg és gyakorlatilag lehetetlenné tennék, az átruházott igény érvényesítésénél többé szerepet nem játszanak, s annak akadályául annál kevésbé szolgálhatnak, mivel a tömeghez tartozó követelések elárverezésének, vagy szabad kézből való értékesítésének a csődtörvény 159 §-ában kimondott czélja épen az, hogy ily módon a hosszadalmas és költséges pereskedés elkerülésével a csődeljárás befejezése lehetővé váljék. A most idézett törvényszakasz pedig, midőn a tömeghez tartozó követelések értékesítése iránt intézkedik, a megtámadási igényekből származó követelések tekintetében sem tesz kivételt, miből folyólag a törvény alapgondolataival, de a méltányossággal sem volna összeegyeztethető, hogy a tömeghez tartozó követelés átruházása, mely a csődeljárás befejezése végett vitetett a törvényes alakszerűségek között keresztül, épen azért tekintessék érvénytelennek, mert általa a kitűzött czél, a csőd befejezése eléretett. Ezeknél fogva a felperesként fellépő L. A. és társa czég,