Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 13 A bérbeadó felelőssége tehát ép úgy, mint a pervesztes félnek a költség viselésére vonatkozó kötelezettsége nincs feltételezve attól, hogy őt rosszhisszemüség vagy gondatlanság terhelje, s egyáltalán nem vétkességében, hanem abban találja alapját, hogy az alaki jog szabályai szerint rendelkezésére álló eszközöket az anyagi joggal ellenkező eredmény megvalósítására használta fel. A birói segély igénybevételéhez pedig nem szükséges a végrehajtás foganatosítása, elég az azzal való fenyegetés. Mert utóbbi esetben is a bérlő, a ki tudja, hogy ellenfele kérelmére a végrehajtás nyomban foganatosíttatik, nem önként, hanem a biró kényszernyomása alatt távozik a bérletből. 8. Megtámadási per a csődeljárás megszűnése után. Felperesség megtámadási perben. Fizetések megszüntetése. (1909 okt. 28. G. 420. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felperesség kérdésében: a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a közadós jogcselekményeinek megtámadására a csődeljárás alatt csak a tömeggondnok, vagy a csődválasztmány által e végett kirendelt külön képviselő van feljogosítva, a megtámadott Ítéletben felhívott törvényes rendelkezéseknek megfelel. A csődtörvény III. fejezetében foglalt intézkedések alapján s különösen az ott szabályozott megtámadási jog gyakorlásának czélját tekintve, az sem lehet kétséges, hogy csak olyan ügyletek és jogcselekmények vannak a csődeljárásban megtámadásnak alá vetve, melyek által a csődhitelezők aránylagos kielégítésére szánt vagyon megcsorbul, melyek tehát a csődhitelezőknek a kielégítéséhez való jogát sértik s a megtámadás épen a hitelezők sértett vagyoni érdekének helyreállítására irányul. Ezekből következik, hogy a csődtörvényben megállapított megtámadási per csak a csődeljárás folyama alatt indítható meg, mivel a közös kielégítésre jogosított hitelezők sértett vagyoni érdekének orvoslása csak a csődeljárás alatt érhető el s a tömeggondnok, vagy a kirendelt külön képviselő a csőd tartamára szóló megbízásuk alapján csak a csőd befejezéséig indíthatnak és folytathatnak a tömeg érdekében pereket. Az eddigiekben