Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)
12 Budapesti kir. Ítélőtábla. zés telekkönyvi törléséből jóhiszeműen lehetett a vevőnek következtetni arra, hogy az ingatlan után társulati teher nem áll fenn. 7. Kártérítés ii bérbeadó ellen a bérletből birói ítélet alapján történt kimozdítás álapján, a mikor a felsőbíróság utóbb a kimozdítási kérelmet elutasította. (1909 okt. 15. G. 413. sz. a.) A kir. Ítélőtábla : Felperes bérlő kártérítési követelését abból származtatja, hogy az alperes bérbeadó ellene kimozdítás iránt keresetet indított s miután az elsőbiróság a keresetnek helyt adott s ítéletét végrehajthatónak mondotta ki, őt a végrehajtás foganatosításával fenyegetve, a bérlemény elhagyására kényszerítette, a felsőbíróság azonban utóbb jogerős Ítélettel bérbeadót kimozdítási kérelmével elutasította. Kárát a felperes bérlő 433 koronában számítja fel azon a ezimen, hogy drágább lakást bérelt és hogy a kihurczolkodás körül s egyébként is költségei merültek fel. A felebbezési bíróságnak most megtámadott ítélete szerint felperes kártérítést azért nem követelhet, mert nem hozott fel olyan adatokat, melyekből következnék, hogy a bérbeadó rosszhiszeműen járt el. Ez a jogi felfogás téves. A jó- vagy rosszhiszeműségnek jelen esetben döntő súlyt tulajdonítani nem lehet, mert a ki az anyagi jog szerint őt meg nem illető igénynyel lép fel, a birói segélyt csupán saját veszélyére és felelősségére veheti igénybe. Az a kérdés pedig, hogy a perbe vitt jog fennáll-e vagy sem, a jogerős ítéletben nyer megoldást. Az a fél tehát, a ki az elsőbiróságnak végrehajtható Ítélete alapján a jogerős döntés értelmében őt meg nem illető igénynek hatály szerez, ellenfelét, a ki őt nem terhelő szolgáltatást teljesített a birói kényszer nyomása alatt, az előbbi állapotba visszahelyezni tartozik. Minthogy pedig azt a tényt, hogy a dolog használata a bérlőtől szerződésellenesen elvonatott, meg nem történtté tenni nem lehet, az előbbi állapot helyreállításának egyedüli módja a múltra nézve a kártérítés, míg a bérletnek netán még le nem telt időtartamát illetőleg az eset körülményeitől függ. hogy a bérlő visszahelyezése kivihetőnek, jelesül harmadik személyek jogaival és a felek érdekeivel összeegyeztethetőnek mutatkozik-e vagy nem?
