Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)
Budapesti kir. ítélőtábla. 11 örökösödés utján megszerzik, már ez által a társulat tagjaivá válnak, kötelesek a szerződés 2. pontjában körülirt fizetéseket teljesíteni, az adás-vétel utján tulajdonjogot nyert harmadik személyekkel szemben csak annyiban hatályos, amennyiben a szerzés tárgyául szolgáló ingatlanra a szerzés idején a kérdéses kölcsön zálogjogilag bekebelezve s a tulajdonátruházásnak a jelzett következményeket eredményező hatása a telekkönyvben kitüntetve volt; ellenben ha akkor, midőn a tulajdonjognak az adás-vételen alapuló szerzése foganatba ment, a telekkönyvben az előzően fennállott zálogjog és illetve a társulati tagságra stb. vonatkozó feljegyzés már törülve volt, akkor az új tulajdonos külön kikötés hiányában a terhekért felelősségre nem vonható. A felebbezési biróságnak ezzel ellenkező álláspontja téves, mert az, aki a telekkönyvben bizva szerez meg valamely ingatlant, oly teherért, amely a telekkönyvből nem tűnik ki, vagy a melyet szerződésben különösen magára nem vállal, nem felel. Ez alól a szabály alól kivételnek csak különös törvényes rendelkezések esetében van helye, ily eset azonban ezúttal nem forog fenn. A nem vitás tényállás szerint az alperes által vett ingatlan a társulat kötelékébe vont ingatlanok közé tartozott ugyan, a melyekre a kérdéses 400,000 forint kölcsön erejéig a zálogjog bekebelezve és az, hogy az ingatlan a társulat kötelékébe tartozik, a telekkönyvben ugyancsak fel volt jegyezve. Ámde akkor, midőn az alperes az ingatlant megvette és tulajdonjogát bekebeleztette, már úgy a zálogjog, mint az ingatlan különös jogi minőségére vonalkozó feljegyzés törülve volt; az alperes tehát a kérdéses követelésnek esedékessé vált részleteiért s illetve a társulati tagságból kifolyóan felmerült terhekért nem felel. Az alperes felelősségének megállapítására a felebbezési bíróság ítéletében felhozott az az indok, hogy az alperes a törült telekkönyvi bejegyzésből tudhatta, s mint csábor-bőszéri lakosnak tudnia is kellett, hogy az ingatlan a vevőtársulat kötelékébe tartozik s hogy annak megszerzésével a társulati kivetések esetleg fennálló hátraléka erejéig birtokarányban kötelezettséget vállal, jogilag meg nem állhat, mert valamely ingatlannak az érdekelt felek által szerződésszerűen megállapított különös jogi minősége harmadik személyekkel szemben csak annyiban és addig hatályos, a mennyiben és a meddig ez a telekkönyvben is fennállónak jelentkezik s mert különben is a zálogjog és a vonatkozó feljegy-