Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)

10 Budapesti kir. ítélőtábla. tett iratokban nincs adat, hogy H. M. a felperest követelésére kielégítette volna. Azt az anyagi jog helyes alkalmazásával mondotta ki a felebbezési bíróság, hogy a hamis nyugtára, jogosulatlan személy kezéhez teljesített fizetés a hitelezővel szemben nem joghatályos s hogy a bűncselekményből eredő kárt a megtévesztett fél viseli. Alperesek azt is panaszolják, hogy a kereseti összegért felelősek nem lehetnek, mert a bűncselekmény elkövetője a felperes alkalmazottja volt s annak megválasztásában felperest gondatlanság terheli, és mert a felperes a felügyeleti kötelezettség elmulasztása által maga szolgáltatott alkalmat a visszaélés elkövetésére. Azonban alpereseknek a kötelezettség alól fölmentését ezek a panaszok sem eredményezhetik: mert a megtámadott ítéletben nincs oly tény megállapítva s a fölterjesztett iratok szerint fel sem hozatott, amelyből következtetni lehetne, hogy felperes a H. M. bűnös hajlamait ismerte, illetőleg hogy utóbbinak egyéb büntetendő cselekményeiről, vagy gyanús viselkedéséről már a perben szóba jövő cselekményt megelőzőleg tudomást szerzett Azon az alapon pedig, hogy az alkalmazott a főnök tudta nélkül büntetendő cselekményeket követett el s az üzleti órákon kivül költekező, kicsapongó életmódot folytatott, egyéb adat hiányában az alkalmazott megválasztásában való vétkességet megállapítani nem lehet. A köteles felügyelet és ellenőrzés elhanyagolása sem következtethető pusztán abból a körülményből, hogy a felperes czégfelirataival ellátott levélpapírokhoz és a czég bélyegzőhöz az üzletvezetéssel megbízott személyeken kivül más üzleti alkalmazott is hozzá férhetett. a. Ingatlan megszerzőjének felelőssége az ingatlant terhelő kölcsönért. (1909 okt. 9. G. 412. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A «Vadkerti és Csábor-bőszéri Vevőtársulat* megalakítása tárgyában létrejött társulati szerződésnek az a rendelkezése, hogy azok, akik a társulati tagoknak a magyar földhitelintézettől felvett 400,000 forint kölcsön erejéig jelzálogul lekötött valamely ingatlanát akár élők közötti jogügylet, akár