Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIV. kötet 1909-1910 (Budapest, 1911)
Budapesti kir. Ítélőtábla. 9 ő. Büntető bírói határozat hatálya polgári perben. A főnök felelőssége alkalmazottjáért. Az alkalmazott részéről hamis nyugtára felvett fizetés hatálya a főnök irányában. (1909 okt. 7. G. 366. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az «itélt dolog»-ra alapított támadás téves jogi felfogásból indul ki; mert ha a H. M. ellen a felperes följelentése alapján lefolytatott bűnperben a vádlott bűnösségének és kártérítési kötelezettségének megállapítása mellett a büntető bíróság ki is mondotta, hogy H. M. a bűncselekményt — mely miatt elitéltetett — a felperes kárára követte el, ezzel a kijelentéssel a peres felek közötti jogviszonyt nem döntötte s nem is dönthette el, mivel az a kérdés, váljon a bűncselekmény által okozott kár a jelenlegi peres felek egymás közötti jogviszonyában kit terhel ? eldöntés végett a büntető bíróság elé nem is terjesztetett. Már pedig a büntető ügyben hozott és jogerőre emelkedett határozat csak az abban eldöntött kérdésekben s oly esetekben lehet a polgári biróságra nézve irányadó, midőn a büntető bírósági ítélet szerint jogosított fél az ugyanott kötelezett fél ellen érvényesít a bűncselekményből folyó magánjogi igényeket, de nem akkor, ha a polgári perben oly felek jogairól és kötelezettségeiről van szó, kiknek jogviszonya a büntető perben el nem döntetett. Ugyanazért az sem akadályozhatja a peres követelés megitélését, hogy H. M. a bűnperben a felperes részére kártérítésre köteleztetett, mert ezzel nincs eldöntve az a kérdés, hogy az a fizetés, melyet alperesnek H. M. kezéhez hamis nyugtára teljesítettek, kötelezettségüket megszüntette-e vagy nem? Ilyen döntés hiányában pedig annak a körülménynek, hogy a felperes H. M. a bűnperben az alperesektől jogtalanul fölvett összeg megtérítésében is kérte saját részére elmarasztalni, s hogy ez az összeg felperesnek H. M.-al szemben meg is Ítéltetett, az alperesnek kötelezettségére befolyást azért nem gyakorolhat, mert felperes az őt illető összeget nem csak adósától, hanem attól is követelheti, aki jogellenesen jutott annak birtokába, de ez nem zárja ki. hogy ugyanazt az összeget, ha H. M.-tól meg nem kapta, maguktól az adósoktól is követelhesse. Már pedig arra a felterjesz-