Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

LXXX1I Rendszeres tárgymutató. a szerződés által feltételezett használhatóságát kizárja, vagy lényegesen csökkenti. Gy. 492. 436. Az állat lényeges tulajdonságára nézve megtévesztett vevő az ügylet hatálytalanítását kérheti. Gy. 554. 482. Az, a ki tudva, hogy a megvenni szándékolt állatnak olyan baja ^van, a melyből annak szervi hibájára okszerűen lehet következietni, s azt gondos vizsgálat nélkül mégis megveszi, a vételi ügyletnek felbontását nem követelheti. Gy. 548. 480. Arra, hogy a vevő a hibát rendes gondosság mellett felismerhette, sőt azt neki felismernie kellett volna, csupán a jóhiszemű eladó hi\;itikozhatik. Gy. 554. 482. Az állat eladója, ha rosszhiszeműen járt el, — a szavatosság kizárása daczára is — felelősséggel tartozik. Sz. 955. 840. Állat eladója szavatossággal tartozik a vevővel szemben, a ki az állatot nem közvetlenül az eladótól, hanem oly harmadik személytől vette, a kinek az első eladó azokat eladta, a járlatnak közvetlenül a második vevő nevére átírásába beleegyezett. D. 403. 375. Kártérítés a vevő részéről tovább adott ló szavatossági hibája alapján az eladó ellen. P. 798. 720. Állatcsere-szerződés megszüntetése oly esetben, a mikor az altotokban utóbb változás állott be. B. 193. 218. Állatszavatosságra a kereskedelmi törvény alkalmazásának kérdése. B. 25. 46. Szarvasmarhák gümőkórja oly hiba, melyért az eladó külön kikötés nélkül is szavatossággal tartozik, hacsak az állat betegségéről a vevő már az ügylet megkötésekor tudomással nem birt. B. 25. 47. Szavatosság ló hörgőssége miatt. Gy. 549. 480. Lónál a abutacsira)) betegség olyan hiba, melyért az eladó szavatol. N. 769. 699. Karórágás, levegőnyelés nem szavatossági főhiba. P. 836. 755. Fejős tehénnek fokozottabb tejelő képessége nem tartozik ama tulajdonságok közé, a mel\ekre az eladó szavatossága külön kikötés nélkül is kiterjed. B. 106. 163. Kártérítés az eladó ellen azon az alapon, hogy az állatokat, melyeknek húsát az alperes eladta, felfúvódásuk miatt kényszervágással vágták le s húsuk ez okból romlandóbb volt. Gy. 492. 434. Patarepedés vételi ügylet hatálytalanságát vonja maga után, ha az eladó tudva a lónak elpalástolt s a vétel idején csak különös szakértelem mellett felismerhető hibáját, azt a vevőnek fel nem fedezi. Gy. 554. 482. Egységes véteí esetében az egyik lóban észlelt hiba a másikra kötött szerződésre is, vagyis az egész \ételre kihatással van. Gy. 558. 483. Együvé tartozó dolgok (két ló és lószerszám) eladásakor, ha az eladott dolgok közül csak egy szenved is oly lényeges hiányban, mely az ügylet felbontására szolgál alapul, bármelyik fél kérelmére, kinek érdekével a dolgok különválasztása ellenkezik, a felbontás az egész ügyletre kiterjesztendő. B. 95. 157.