Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

LXU Rendszeres tárgymutató. Földesül' <;s zsellér közölt a megosztott jogok elbirtoklása kölcsönösen ki van zárva. K. 008, 523. Földesúr es zsellér közt fennálló jogviszony egyedül az 1896. évi XXV. czikkben meghatározott eljárás útján szüntethető meg. K. 608 5J23. A tkvi rts 4. §-a szerint a volt úrbéri kapcsolatból s az azzal rokon viszonyból származó igények tkvi feljegyzés nélkül is érvényesíthetők. Ko. 647. 556. Majorsági zsellérbirtok. Ko. 647. 553. 4. A kötelmi jog. a) A kötelmi jog általános tanai, a) A kötelem keletkezése. Egyoldalú igéret. B. 24. 45. A valaminek a teljesítésére vonatkozóan lelt egyoldalú nyilatkozat a nyilatkozóra nézve csak úgy válik kötelezővé, ha az illető személy, a kinek javára a nyilatkozat szól, azt nyomban, vagy a körülmények szerint megfelelő időben személyesen vagv megbízottja útján elfogadja. K. 577. 496. 502. 512. Harmadik személy javára kötött szerződés. M. 712. 637. Egyezség érvényességi feltétele csak az. hogy tárgya birói úton érvényesíthető igény legyen, de az már nem érvényességi feltétele, hogy a hitelezőnek igénye az egyezségre tekintet nélkül bizonyítható legyen, meri a hitelező igénye épen az egyezség megkötése által nyer bizonyítást. D. 400. 418. Perenkívüli egyezség kilátásba helyezése nem létesít kötelmet. Gy. 406. 442. Vagylagos kötelem. Ko. 651. 563. P) Kártérítés. A kártérítés alapja. A joi> által védett érdekek birói oltalomban részesítendők. B. 64. 128'. A ki másnak a jog által védett érdekét jogellenesen akár szándékosan, akár gondatlanságból megsérti, az ebből eredő következményekért a sértettnek felelős. B* 63. 126. Kinek jogi beszámítás alá vonható cselekvése vagy mulasztása másnak vagyoni érdekét sérti, a sérelem által okozott hátrányt helyrehozni köteles. B. 74. 144. Senki az őt megillető jogot másnak egyenes megkárosításával nem gyakorolhatja. N. 755. 682.