Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

XXII Rendszeres tárgymutató. kozási kérelme szintén sikertelen maradt, elesendő okul nem szolgál. Sz. 972. 849. 132—179. §§. A felebbezés nyilvános előadása. A felebbezési bíróság, ha úgy találta, hogy az az alap, melyen az elsőbiróság a keresetet elutasította, tarthatatlan, köteles szóbeli tárgyalásra határnapot tűzni. D. 423. 389. Első tárgyalás elmulasztása alapján hozott itélet elleni felebbezés esetében a szóbeli tárgyalás csakis a 175. §. szerint felhozható vagyis oly tények bizonyítására szorílkozhatik, a melyek már az elsőbirósági eljárásban érvényesíttettek és új tények tárgyalására csak annyiban terjeszkedhetik ki, a mennyiben valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem helyes alkalmazása forog fenn. K. 631. 538. A mennyiben a felebbezési bíróság a felebbezésben felhozott új tényállításokat vagy bizonyítékokat tekintetbe venni kíván, az Ítéleti tényállás megállapításánál azt csupán szóbeli tárgyalás útján a felek meghallgatásával teheti. D. 481. 426. Eljárási szabálysértés nyilvános előadás esetében az ítéletnek oly tényekre alapítása, a méhek az első bíróságnál megvitatva sem lettek. Gy. 529. 463. A felebbezési bíróságnak a sommás törvény 177. £-ában írt eljárásra utasítása. D. 417. 384. A törvényes képviselet hiánya nem oly természetű kérdés, mely ha az elsőbiróság által tárgyalva nem lelt, úgy erre nézve a 177. §. szerint a felebbezési bíróságnál szóbeli társvalás kitűzésének lenne helve. P. 822. 747. A 121. §. 6. pontjának az a rendelkezése, hogy az Ítéletben az ellenkérelem is előadandó, a felebbezés nyilvános előadása esetében nem alkalmazható. B. 199. 165. 189—293. §§. A felülvizsgálat. 189—182. §§. A felülvizsgálat esetei és kizárása. L. a 3., 4. §§. a. is. Az oly eljárás, a mely a törvény megkerülésére irányul, a törvény által kizárt perorvoslat elfogadására nem vezethet. H. 163. 107. D. 449. 404. Ha a felek az elsőbiróság előtt a per tárgyának értékét 200—400 K közti összegben állapították meg, nem vehető figyelembe a felebbezési tárgyaláson telt és nem indokolt az a kijelentésük, hogv az érték 900 korona. D. 449. 403. A kereset tárgyának értéke meghatározásánál a felebbezési eljárás során történt felemelések és leszállítások is figyelembe veendők. Sz. 1921. 876.