Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

56 Budapesti kir. ítélőtábla. ennek következtében a vételtől elállva kérte, hogy az alperes a 2600 K vételárból kifizetett 800 K-nak kamataival leendő visszafizetésére köteleztessék. Az alperes ezzel szemben azt adta elő, hogy a keresetben megjelölt ingatlanokból ő a felperesnek csak azt a részt adta el, a mit a felperes, továbbá L. és M. testvérei az anyjuk után örököltek, de ezeket az illetőségeket a felperes megelőzőleg megvette; azt beismerte, hogy tulajdonjoga telekkönyvileg bekebelezve nincs s hogy a vételárból 800 K-át kézhez vett. A felebbezési biróság a keresetet azért utasította el, mert a felperes a fizetett vételár részletet csak a szerződés hatálytalanítása esetén követelhetné vissza, már pedig a hatálytalanítást felperes nem kérte, az e per keretébe nem tartozik s ebben a kérdésben az eljáró biróság hatáskör hiányában nem is határozhat, továbbá azért, mert az alperes kijelentette, hogy a szerződéshez ragaszkodik, a felperes tehát első sorban csak teljesítést követelhet, a vételár visszafizetését pedig csak akkor, ha a teljesítés lehetetlennek bizonyul. A felebbezési biróság döntése azonban téves. Sem az anyagi, sem az alaki jog szempotjából nincs akadálya annak, hogy a szerződéstől elálló fél közvetlenül az általa már teljesített szolgáltatások visszatérítése iránt perelhessen a nélkül, hogy akár előzően, akár egyidejűleg a szerződés hatálytalanításának birói ítélettel való megállapítását kérje, mert az elállási jogot a fél maga gyakorolja s a mennyiben elállása folytán a teljesített szolgáltatás visszatérítését követeli, a biróság a perben elbírálja azt is, hogy az elállás jogos volt-e; a hatáskör hiányának indoka pedig, eltekintve attól, hogy e kérdésnek elbírálása a per érdemében döntő Ítélet keretébe nem is tartozik, téves azért, mert pergátló kifogás nem emeltetett s az a körülmény, hogy az ügylet tárgyának értéke a sommás értékhatárt meghaladja, nem olyan akadály, a melyet a biróság hivatalból tartoznék figyelembe venni. De a per érdemét illetően sem állhat meg a felebbezési biróság döntése, mert a B) alatt csatolt ideiglenes szerződés szerint az alperes az ingatlanokat mint a telekkönyvben saját nevén állókat adta el, a mi beismerése szerint a valóságnak nem felel meg s mert az adásvételi szerződés czélja a tulajdonjog átruházása, ingatlanok tulajdonának megszerzéséhez pedig telekkönyvi átirás szükséges; ha tehát a vevő tulajdonjoga telekkönyvi akadály miatt be nem kebelezhető, jele-