Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. ítélőtábla. 53 Cs. J. hagyatéki ügyének folyamatba tétele után a biztosítási kötvényt a leltározást foganatosító közjegyzőnek átadta, a ki azt bírói letétbe helyezte. Ugyanis a kötvényhez tartozó s a kiegészítő függelékben Gs. J.-né kedvezményezettként meg van nevezve, az oly biztosítási kötvény pedig, melyben a kedvezményezett kijelöltetett, ha a biztosított haláláig annak birtokában volt is, nem tartozik a hagyatékhoz, s a hagyatéki eljárásnak nem tárgya, mivel a biztosítási összeg a kedvezményezettet nem mint örököst — biztosított jogán, — hanem saját jogán illeti meg,— tehát a kedvezményezett jogának érvényesítése nem függ a hagyatéki biróság elismerésétől. Minthogy ezek szerint felperesek jogelődjének — mint kedvezményezettnek a biztosítási kötvényhez kizárólagos joga volt, — azt a hagyatéki eljárás lefolytatása végett beszolgáltatni nem tartozott és ha ezt meg is tette, — a kötvényt mint kizárólagos tulajdonát visszakövetelhette volna. De az a körülmény, hogy a kötvény birói letétbe helyeztetett, különben sem állt útjában a kereseti igény érvényesítésének, mert a kereset a kötvény bemutatása nélkül megindítható volt volna, utalással arra, hogy az birói letétben van. Ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy a K. T. 487. § ában jelzett elévülési idő a biztosító érdekében van megállapítva s annak czélja főként az, hogy a biztosító esetleges kifogásainak érvényesítése az igények hosszabb ideig való függőben hagyása által megnehezíthető ne legyen, az elévülést a hagyatéki eljárás, illetőleg a kötvénynek birói letétbe helyezése nem szakíthatta meg. 29. Részitélet hozatala. — Kereset és viszonkereset elkülönítése. — Felülvizsgálat e kérdésekben. (1908 nov. 11. G. 474. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletének rendelkező részében az alperes viszonkeresete iránt nem intézkedett, csak az indokokban jelezte, hogy a viszonkeresetet külön perutra utasítja. A felebbezési biróság az említett hiányos rendelkezés miatt nem utasította vissza az egész pert az elsőbirósághoz, hanem a kereset tárgyában érdemileg döntött s az elsőbiróságot a viszon-