Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)
54 Budapesti kir. Ítélőtábla. kereset tárgyalására és eldöntésére utasította. A peres felek a felebbezési bíróságnak csupán azt az eljárását támadják meg, hogy a viszonkeresetet a keresettel együttesen nem döntötte el. Alperes kérelme az, hogy a felülvizsgálati biróság a megtámadott ítélet feloldása mellett a felebbezési bíróságot a kereset és viszonkereset együttes tárgyalására és eldöntésére utasítsa. Azonban ennek a kérelemnek helyet adni nem lehetett: mert a megtámadott ítéletet, melylyel a felebbezési biróság csupán a kereset érdemében döntött, a viszonkeresetet pedig tárgyalás és eldöntés végett az első bírósághoz utasította vissza, a S. E. T. 103. §-ának ugyanazon törvény 130. §-a értelmében a felebbezési eljárásban is alkalmazandó rendelkezéséhez képest részitéletnek kell tekinteni ; részitéletet pedig a S. E. T. 103. §-a értelmében hozhat a biróság, ha viszonkereset esetében csak a kereset, vagy a viszonkereset alkalmas a végeldöntésre. A törvény eme rendelkezéséből az is nyilvánvaló, hogy a biróság belátása szerint határoz az iránt, vájjon czélszerű-e a külön eldöntésre alkalmas keresetet, vagy viszonkeresetet részitélettel eldönteni, s ugyanezért a birói belátástól függő elhatározás helyességét a felülvizsgálati biróság nem vizsgálhatja, hanem felülvizsgálat tárgya csak az a kérdés lehet, hogy fennállanak-e az adott esetben azok a törvényes feltételek, melyek alapján a biróság jogosítva van részitéletet hozni. A kir. Ítélőtábla ebből a szempontból vizsgálva a felebbezési biróság panasz tárgyává tett eljárását, úgy találta, hogy az jogszabályba nem ütközik; mert a felebbezési biróság az elsőbiróság által el nem döntött viszonkereset érdemében az ítélkezésre hivatott hatóságok (instantiák) számának szabályellenes kevesbítése nélkül nem is határozott, hanem amennyiben a keresetet önállóan nem bírálhatta volna el, az esetben az egész pert az elsőbirósághoz kellett volna a kereset és viszonkereset együttes tárgyalása és eldöntése végett visszautasítani; hogy pedig csak a viszonkereset iránt intézkedett így, holott a keresetet érdemben döntötte el, — perjogi szempontból nem kifogásolható, — mert nincs perjogi szabály, mely oly esetben, ha az elsőbiróság a peres kérdések egy része iránt megfelelőleg nem intézkedett, a felebbezési bíróságot az elsőbiróság érdemi intézkedésének feloldására kötelezné, illetőleg e tekintetben részitélet hozásától eltiltaná akkor, ha a pernek az elsőbiróság által eldöntött része az el nem döntött résztől függetlenül alkalmas a végeldöntésre-