Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. ítélőtábla. 39 A kir. Ítélőtábla: Az 1907. évi május hó 2-án 3797/97. szám alatt kelt sorrendi végzéssel perre utasított felperes 1907. évi május hó 27-én a keresetet beadta ugyan, de a perindításról a telekkönyvi hatóságot nem értesítvén, az árverési vételár a felperes követelésének mellőzésével utaltatott ki a sorozott többi hitelezőknek. A felperes mulasztása azonban nem járhat azzal a következménynyel, hogy a felperes a telekkönyvi rangsorozatról és ezen az alapon az anyagi jog szerint őt megillető kielégítési elsőbbségről lemondottnak tekintessék, vagy azt elveszítse azokkal szemben is, a kik vele perbe bocsátkozva, tudták azt, hogy a felperes elsőbbségi igényét fenntartja és érvényesíti; mert a végrehajtási törvény 197. és következő §-aiban csak az az eljárási szabály nyer kifejezést, hogy a per, melynek megindítása a telekkönyvi hatóságnál be nem jelentetett, az árverési vételér kiutalását nem akadályozza — de a végrehajtási törvény nem oldja meg azt az anyagi jogkérdést, hogy a hitelezők, kik ugyanazon dologra zálogjogot szereztek — egymással szemben minő igényeket érvényesíthetnek az esetben, ha a kielégítés a zálogjogok rangsorozatától eltérő módon történt. Téves ennélfogva a II. r. alperesnek az a nézete, hogy a kereset a perindítás bejelentésének elmulasztása miatt tárgyát és czélját vesztette. Midőn az árverési vételárt kiutaló végzés meghozatala után a felperes eredeti kérelmét oly értelemben tartotta fenn, illetve módosította, hogy a II. r. alperes az utalványozás daczára is a kereseti követelésnek a telekkönyvi rangsorozat szerint leendő kielégítését tűrje, ha pedig az utalványozott összeget felveszi, a felperes követelésének megfizetésére köteleztessék, ezzel keresetét nem változtatta meg, mert a S. E. 31. §-ának 4. pontjának értelme épen az, hogy ha a gazdasági czél, melyre a kereset irányul, a viszonyoknak a per folyama alatt történt változása miatt, csak a kereseti kérelem módosításával valósítható meg — akkor ez a módosítás — keresetváltoztatásnak nem minősíthető. Ezt szem előtt tartva a megállapítási per természetével ellenkezőnek nem lehet tekinteni azt, hogy a felperes teljesítést kérjen, ha ehhez való joga a per folyama alatt megnyílt. A jelen esetben pedig a felperes a kereseti kérelem módosításával is, egyedül azt a czélt kívánja elérni, a mire a kereset eredetileg irányult. A módosított kérelem pedig akkor jogos, ha az I. r. alperes követelése a telekkönyvi rangsorozat betartásával kielégíthető nem