Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

40 Budapesti kir. ítélőtábla. volt és csak a felperes követelésének mellőzése által nyert fedezetet, ugyanis ily uton és módon a II. r. alperes, habár a végrehajtást szenvedő elleni követelése fennáll — mégis az anyagi jog szabályainak sérelmével, a felperes rovására gazdagodik, a mennyiben nem adósa szabad vagyonából, hanem oly értékből nyer kielégítést, mely a zálogjog megszerzése és a követelés igazolása folytán a felperest illeti; a ki a bekebelezés által jogot nyert ahhoz, hogy az ingatlan vételárának az a része, mely a telekkönyvi rangsorozat szerint az ő igazolt követelésére esik — kizárólag ennek kielégítésére fordittassék. Minthogy azonban a felebbezési biróság kimondotta ugyan, azt, hogy a követelés valódi, de egyebekben a módosított kérelmet keresetváltoztatás okából elutasítva — annak érdemi elbírálásába nem bocsátkozott és az e tekintetben irányadó és ügydöntő tényállást meg nem állapította, az ítélet elutasító részének megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy keresetváltoztatás esete nem forog fenn és az ítélet perköltségre vonatkozó részének megváltoztatásával a felebbezési biróságot további eljárásra és új Ítélet hozatalára kellett utasítani. 21. Az örökségről lemondás hatálya a lemondó örökös hitelezői irányáhan. (1908 okt. 16. G. 415. sz. a.) Tényállás: Felperes keresetében előadja, hogy S. K. ellen már 1902. évi november hó 21-én kötött birói egyezség alapján 510 K töke és jár. iránt végrehajtható követelése volt, melynek erejéig az ó-becsei 1067. számú telekjegyzőkönyvbe felvett és néh. E. S.-né hagyatékához tartozó ingatlanra E. K., mint törvényes örökös ellen a tk. rts. 74. §-a alapján a zálogjog be is kebeleztetett. Ez a bekebelezés azonban utóbb töröltetett, mert E. K. örökösödési igényéről lemondván, a hagyatéki biróság az ingatlant az alpereseknek adta át. Ezen tényállás alapján felperes utalva az alperesek tulajdonjogának bekebelezését megelőző zálogjogára és arra, hogy E. K.-nak az örökségről való lemondása ajándékozási ügyletnek tekintendő, kérte alpereseket annak tűrésére kötelezni, hogy magát* tőke követelésére és annak a keresetben felsorolt járulékai erejéig az alpereseknek E. K. joglemondása folytán jutott ingatlan részből kielégíthesse. A kir. törvényszék felperest keresetével elutasitotta, mert azt találta, hogy ajándékozás nem forog fenn.