Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

10 Budapesti kir. ítélőtábla. fizetni. De ha az eladó a megrendelt mennyiségnél többet küld s a vevő emiatt az ügylettől elállani kiván, a kereskedelmi forgalomban megkivántató jóhiszeműség követeli, hogy kifogásáról s az árú el nem fogadásáról az eladót késedelem nélkül értesítse s neki ily módon az átvétel akadályának eloszlatására s az esetleg előállható nagyobb kár elhárítására alkalmat adjon. A peres esetben a mennyiségi kifogásról való értesítést a késedelem miatt történt elállás nem pótolhatja, mert a fennt kifejtett jogi álláspont szerint alperes az ügylettől késedelem okából elállani jogosítva nem lévén, ide vonatkozó elállási nyilatkozatát joghátrány nélkül utasíthatta vissza a felperes jogelődje. A kifejtett okoknál fogva tehát perdöntő az a kérdés, hogy alperes küldött-e a felperes jogelődjének az 1 F) alatti mellékletnek megfelelő tartalmú levelet, s ha igen, mikor? mert ha alperes a kérdéses levelet kellő, időben postára adta, ezzel értesítési kötelezettségének megfelelt, s jogos elállása folytán tőle felperes vételárt nem követelhet; ha ellenben alperes az értesítését elmulasztotta, akkor az árú kifogás nélkül átvettnek tekintendő s alperes az egész küldemény árát megfizetni köteles. Minthogy a felebbezési bíróság az említett lényeges ténykérdést nem hozta tisztába, ítéletének feloldása mellett a pert további eljárás s új határozat hozatala végett hozzá visszautasítani kellett. 6. Szolgálati biztosíték kiadása iránt a kincstár ellen indított kereset birói útra tartozik. Engedmény alakjába burkolt zálogszerződés. Államszolgálati biztosítéknak a biztosítékot a tisztviselő részére kölcsönadó félnek kiadása. (1908 szeptember 2. G. 263. sz. a.) A kii*. ítélőtábla: Az 1897. évi XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 193. §-ához tartozó függelék a szolgálati biztosítékok visszaszolgáltatása tekintetében csak a hivatalos eljárás módját határozza meg, de nem érintheti a biztosítékra vonatkozó magánjogi igényeket, s így a biztosíték tulajdonosának azt a jogát sem, hogy ha a biztosítékul letett tárgynak ez a rendeltetése megszűnt s annak kiszolgáltatását a kir. kincstár vagy