Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 1) harmadik személyek igényei nem akadályozzák, a biztosítékot a kir. kincstártól visszakövetelhesse. A meg nem támadott tényállás szerint pedig Sz. K. — kinek szolgálati biztositéka iránt a per folyik — 1905. évi augusztus hó 24. napján, tehát a kereset beadása előtt meghalt, s a biztosítékot oly követelés, mely annak kiszolgáltatását akadályozná, nem terheli. A biztosíték tehát a visszakövetelésre jogosítottnak már a per indítása előtt kiadható volt volna. De ezt nem is nézve, a biztosíték felmondása a minisztérium részéről 1908. évi január hó 28-án megtörtént, s így alperesnek biztosíték kiadására vonatkozó kötelezettsége az említett függelék 29. §-a alapján is már a per folyama alatt beállott. Ezeknél fogva alperesnek a kereset időelőttiségére vonatkozó támadásai figyelembe nem jöhetnek. (Guria 32. számú polgári döntvénye.) Ellenben alapos a per érdemére tartozó panasz. A meg nem támadott tényállás szerint ugyanis Sz. K. a biztosítékul letett összeget felperes jogelődjétől vette kölcsön, de a biztosíték a kir. kincstárral szemben Sz. tulajdonául jelentkezett, Sz. K. kötelezte magát a kölcsön visszafizetésére sa kölcsönkövetelés biztosítása végett a letett összeget felperes jogelődjére engedményezte. Ez a jogviszony voltakép engedmény alakjába burkolt zálogszerződés, az erre vonatkozó magánjogi szabályok szerint pedig a zálogjog megszűnik azon követelés megszűntével, melynek biztosítására adatott. Ha pedig mint a peres esetben a zálogba adó valamely harmadik személy elleni követelését zálogosítja el s e czélból a követelést a záloghitelezőre átruházza, a záloggal biztosított követelés megszűntével megszűnik az engedmény hatálya is, mert a követelés átruházása a zálogszerződésnek csak formája, s ha a zálogbaadó adósának tudomása van arról, hogy a záloghitelező követelése megszűnt, a zálogtárgyat nem adhatja többé ki, illetőleg a záloghitelezőnek nem fizethet. Ezekből folyólag ha való az, hogy a felperes jogelődjének Sz. K. elleni követelése járulékaival együtt az adós letiltott fizetéséből kielégíttetett, minthogy erről a fizetést utalványozó kir. kincstárnak tudbmása volt, alperes jogosan tagadta meg a biztosíték kiszolgáltatását felperessel szemben; ha pedig a zálogos követelés csak részben egyenlíttetett ki, minthogy oly esetben, ha a zálogtárgy készpénzből áll, a zálogjog nem csak a biztosított követelés teljes kiegyenlítésével szűnik meg, hanem részteljesités esetében is