Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti hír. Ítélőtábla. 9 jesítés ki van zárva. Azonban alperes maga sem tekintette az utólagos teljesítést szerződesellenesnek, mert az 1907. évi július hó 12. napján azonnali szállításra megrendelt árú elfogadására még az ugyanazon hó 25. napján kelt C) alatti levelében is késznek nyilatkozott. Ez a körülmény pedig fix ügylet fennforgását már magában kizárja. Halasztó határidőre kötött vételügyletnél pedig a késedelmes fél mindaddig teljesíthet, míg a másik fél őt nem értesíti, hogy a késedelem miatt az ügylettől elállani kiván, s ennélfogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az árú feladása után — a mi az eladó részéről teljesítést jelent — alperes vevő az ügylettől — késedelem okából — elállani jogosítva nem volt. Felperes felülvizsgálati kérelmét illetőleg: A meg nem támadott tényállás szerint felperes jogelődje a megrendelt 10,000 kgr. szén helyett 13,590 kgr., tehát jelentékenyen nagyobb mennyiségű szenet küldött s a többlet a megrendelt mennyiségtől nagyobb nehézség nélkül elválasztható nem volt. Ily esetben a vevő a megrendelt mennyiségű árút sem köteles átvenni, hanem jogosítva van az egész szállítmány visszautasítása mellett az ügylettől elállani. Felperesnek abban az irányban tett kifogásait pedig, hogy az eladó jogos okból szállított többet a megrendelt mennyiségnél, a felebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte, mert ítéletében megállapította, hogy felperes említett kifogásának tényalapja tekintetében, mely szerint szénszállításra rendelt speciális kocsit a vasúttól nem kapott, bizonyítást nem ajánlott. Felperesnek ezzel ellenkező felülvizsgálati előadása — minthogy azt a fölterjesztett iratok nem támogatják, — figyelembe nem jöhet. Azt azonban jogosan panaszolja felperes, hogy a felebbezési bíróság az anyagi jog téves alkalmazásával hagyta figyelmen kívül azt a kifogását, hogy alperes a felperes jogelődjét az árú menynyisége ellen emelt kifogásáról kellő időben nem értesítette. A kereskedelmi törvénynek a felülvizsgálati kérelemben felhívott 346., 347. §-ai csak a minőséghiányokra vonatkoznak ugyan, ellenben a mennviségi kifogásokat illetőleg a törvény a vevő értesítési kötelezettségéről kifejezetten nem rendelkezik. Ámde ennek folyománya csak az, hogy oly esetben, midőn az eladó a megrendeltnél kisebb mennyiségű árút küld, a kifogás közlésének elmulasztása nem jár azzal a jogkövetkezménynyel, hogy a vevő a nem szállított árúért is köteles volna vételárt