Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Budapesti kir. Ítélőtábla. már csak a fizetési időszakkal egyenlő felmondási időre követel­heti a bért, mert semmi joga sem lehet ahhoz, hogy a bérlőt, a bérletnek hosszabb időn át való fentartására kötelezze. A bérlet tehát a jelen esetben az elhagyást követő 14-ik napon megszűnt. Következik ebből, hogy a bérbeadó csakis a tényleges használat idejére és ezen felül még 14 napra eső bér erejéig érvényesíthet zálogjogot, a melynek érvényesítése azonban záros határidőhöz kötve nincs. Ennek további folyománya pedig az, hogy a mennyi­ben a felperes bért nem fizetett vagy annak egy részével hátra­lékban maradt, ez a körülmény nem vezethet a kereset elutasítá­sára, hanem csak arra, hogy az alperes marasztalása a bértarto­zás megfizetésétől, mint ellenszolgáltatástól tétessék függővé. (1881 :LX. t.-cz. 9. § a.) A felülvizsgálati kérelemnek tehát helyt kellett adni, mint­hogy az, hogy a felperes a tényleges használat idejére fizetett-e bért és mennyit — megállapítva nincs : — annak megjegyzése mellett, hogy a jelen perre mindenkép az alperes adott okot az által, hogy a bérlett viszonyt az elhagyást követő 14 napon túl is fennállónak kivánta tekinteni s egy őt meg nem illető követe­lés fedezésére is tartotta vissza a felperes ingóit, az Ítélet fel­oldása és a felülvizsgálati költség megállapítása mellett, a végle­ges eldöntésre nem alkalmas pert, a felebbezési bírósághoz vissza­utasítani kellett. 5. Csatlakozás indokbeli kijelentésre nézve. — Fix ügylet fogalma. — Mennyiségi kifogás és arról értesítés. (1908 szeptember 2. G. 236. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felebbezési bíróság kimondotta, hogy a kereseti ügylet nem fix ügylet s hogy alperes az eladó késedelme okából az ügylettől elállani jogosítva nem volt. Ezek a kijelentések a per lén}Tegére tartozó s a felek jogviszonyára befolyással biró határozatot foglalnak magukban, s így csatlako­zási kérelemmel megtámadhatók. Azonban alperes csatlakozási kérelmének helyt adni nem lehetett; mert fix ügyletről csak ak­kor lehet szó, ha a kikötött határidőben való teljesítés a felek kifejezett, vagy a körülményekből kitűnő szándéka szerint az ügylet lényeges feltételéül jelentkezik, úgy. hogy az utólagos tel-

Next

/
Thumbnails
Contents