Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

LXXI1 Rendszeres tárgymutató. czímén fizetni igért bármely összeg a birtokban levő áruk értéke után fizetendő kamat jellegével bír. Sz. 884. 783. Kamatfizetés kezdőpontja. Ko. 563. 497. Midőn a készpénztartozás kamat nélkül az adós fizetésképessége szerint igértetett, a kereset beadása előtti időre késedelmi kamat nem jár. P. 751. 667. A jóhiszeműség kizárja, hogy a fél a kereset beadása előtti időről kamatot térítsen meg. P. 772. 680. A kamatelévülésre nézve 1. Elévülés czíme a. Yj) Az egyetemleges kötelem. L. a Zálog, a Kezesség, az Örökjog és a Váltójog a. is. Az egyetemlegesen kötelezett adóstársak kötelezettsége a hitelezővel szemben valamennyi egyetemlegesen kötelezett adóstársra megszűnik azáltal, hogy ha az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike a kötelezettséget teljesítette. P. 740. "661. Az egyetemleges adóstársnak csak az esetben van a többi ellen visszkereseti joga, ha a tartozást egészben, vagy saját részénél nagyobb mérvben egyenlíti ki, de ezen visszkereseti jogát egyéb megállapodás hiányában csakis a részek arányában érvényesítheti. N. 688. 612. Az által, hogy az egyetemlegesen kötelezettek közül egyik kötelezett kötelezettségének a marasztaló határozat folytán eleget tesz, a jogosított hitelező engedményezettjének, illetve oly személynek, a ki a hitelező jogaiba lép, nem tekinthető. N. 700. 619. L Engedmény alatt is. A hitelező a kötelezettek bármelyikétől a követelést behajthatja; <le nem terjed ki ez a jog arra is, hogy a mikor a behajtásnál a bíróilag is már marasztalva lett egyetemleges kötelezettekkel szemben ő is kötelezettségben áll és beszámítással kíván élni és ezt minden hitelezőjével szemben minden hátrány nélkül eszközölheti, hogy mások megkárosításával a beszámítást tetszése szerint önkényűleg csak az egyik hitelezőjével szemben érvényesítse. N. 707. 622. $) A szerződések általában. L. az 1893 : XVIII. t.-cz. 185., s a Kereskedelmi jog a. is. A szerződések értelmezésénél nem a használt kifejezések betű szerinti értelme, hanem a szerződő felek akarata irányadó. K. 474. 4-26. A szerződési akarat megállapítása. M. 627. 561. 628. 565. A bíróság a szerződésnek egymással összefüggő rendelkezéseiből, a feleknek a szerződésből és a szerződés körülményeiből kinyilvánuló szándékából magyarázat útján joglemondást állapíthat meg akkor is, ha a lemondás szót a felek a szerződésben kifejezetten nem is használják M. 621. 561.