Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

LXX Rendszeres tárgymutató. A visszakövetelés teljességgel, tehát akár jogtalan gazdagodásra hivatkozhatás esetében is föltétlenül ki van zárva. M. 645. 579. A harmadik személyivel szemben, ha a kielégítési alapot telek­könyvi nevére átírt ingatlan képezte, anyagjogilag véve a tkvi előző állapot helyreállítandó."M. 643. 577. Az előbbi állapot helyreállítása anyagjogilag annyiban érvénye­sítendő, hogy a kielégítési alapot elvont rosszhiszemű harmadik sze­mély köteles tűrni azt, hogy az elvont ingatlanra vezetendő végre­hajtás útján a hitelező magát akként kielégíthesse, mintha az ingatlan most is az adósa nevén állana. M. 643. 577. A hitelezőnek magából az ingatlanból \égrehajtás litján való ki­elégítéshez van joga. M. 643. 577. Becsű szerinti érték alkalmazásáról csak akkor lehet szó, ha magát a kielégítési alapul szolgáló ingatlant végrehajtás alá vonni nem lehet. M. 643. 577. Midőn csődön kívüli megtámadási jog érvényesítéséről van szó, nem az Optkönyvnek a birtok jóhiszeműségének vélelmére vonatkozó 328. §-a, hanem a birói gyakorlat által felállított jogszabály alkalmazandó. M. 635. 574. Kijátszás csak akkor forog fenn, ha a végrehajtást szenvedett saját vagyonát ruházza át. B. 261. 250. Mikor a végrehajtást szenvedő kijátszási szándékkal vagyonát közeli rokonaira ruházta át, a hitelező nem kötelezhető arra, hogy mielőtt a lefoglalt ingókból keresne kielégítést, adósának adósa ellen forduljon. B. 86. 147. Az átruházás idejében fennállott követelésről való tudomás a vevő kötelezettségének megállapítására egymagában még nem alkalmas, hanem a mennyiben a vevő részéről is a hitelező kijátszására irányuló, illetve az a czélzat fennforog, hogy ekként a kielégítési alap a hitelező követelése elől elvonassék, abban az esetben a hitelező a vevőtől is követelheti követelésének kielégítését. Sz. 947. 824. A vagyonátruházást oly hitelező is megtámadhatja, a kinek köve­telése a vagyonátruházás után keletkezett. B. 263. 251. Valódi és lejárt követelés törlesztése czéljából valamely vagyon­nak elfogadása az átvevő részéről rosszhiszemű, más hitelező kijátszá­sát czélzó vagyonelvonásnak nem tekinthető. Sz. 897. 793. Örökségi járulékról más javára lemondás, nem visszteher nélküli, hanem visszterhes jogügylet. Sz. 897. 793, A tartás elvállalása a haszonélvezetről való lemondással szemben vissztehernek nem tekinthető. B. 85. 147. Vagyonátruházás megtámadása. B. 24. 39. 112. 164. Gy. 419. 387. M. 602. 542. L. az 1868 : LIV. t.-cz. 152., 153. §-a a. is. A megajándéko­zott felelősségére nézve I. alább Ajándékozás a.

Next

/
Thumbnails
Contents