Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

LXX Rendszeres tárgymutató. A visszakövetelés teljességgel, tehát akár jogtalan gazdagodásra hivatkozhatás esetében is föltétlenül ki van zárva. M. 645. 579. A harmadik személyivel szemben, ha a kielégítési alapot telekkönyvi nevére átírt ingatlan képezte, anyagjogilag véve a tkvi előző állapot helyreállítandó."M. 643. 577. Az előbbi állapot helyreállítása anyagjogilag annyiban érvényesítendő, hogy a kielégítési alapot elvont rosszhiszemű harmadik személy köteles tűrni azt, hogy az elvont ingatlanra vezetendő végrehajtás útján a hitelező magát akként kielégíthesse, mintha az ingatlan most is az adósa nevén állana. M. 643. 577. A hitelezőnek magából az ingatlanból \égrehajtás litján való kielégítéshez van joga. M. 643. 577. Becsű szerinti érték alkalmazásáról csak akkor lehet szó, ha magát a kielégítési alapul szolgáló ingatlant végrehajtás alá vonni nem lehet. M. 643. 577. Midőn csődön kívüli megtámadási jog érvényesítéséről van szó, nem az Optkönyvnek a birtok jóhiszeműségének vélelmére vonatkozó 328. §-a, hanem a birói gyakorlat által felállított jogszabály alkalmazandó. M. 635. 574. Kijátszás csak akkor forog fenn, ha a végrehajtást szenvedett saját vagyonát ruházza át. B. 261. 250. Mikor a végrehajtást szenvedő kijátszási szándékkal vagyonát közeli rokonaira ruházta át, a hitelező nem kötelezhető arra, hogy mielőtt a lefoglalt ingókból keresne kielégítést, adósának adósa ellen forduljon. B. 86. 147. Az átruházás idejében fennállott követelésről való tudomás a vevő kötelezettségének megállapítására egymagában még nem alkalmas, hanem a mennyiben a vevő részéről is a hitelező kijátszására irányuló, illetve az a czélzat fennforog, hogy ekként a kielégítési alap a hitelező követelése elől elvonassék, abban az esetben a hitelező a vevőtől is követelheti követelésének kielégítését. Sz. 947. 824. A vagyonátruházást oly hitelező is megtámadhatja, a kinek követelése a vagyonátruházás után keletkezett. B. 263. 251. Valódi és lejárt követelés törlesztése czéljából valamely vagyonnak elfogadása az átvevő részéről rosszhiszemű, más hitelező kijátszását czélzó vagyonelvonásnak nem tekinthető. Sz. 897. 793. Örökségi járulékról más javára lemondás, nem visszteher nélküli, hanem visszterhes jogügylet. Sz. 897. 793, A tartás elvállalása a haszonélvezetről való lemondással szemben vissztehernek nem tekinthető. B. 85. 147. Vagyonátruházás megtámadása. B. 24. 39. 112. 164. Gy. 419. 387. M. 602. 542. L. az 1868 : LIV. t.-cz. 152., 153. §-a a. is. A megajándékozott felelősségére nézve I. alább Ajándékozás a.