Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. LXIX Y) A jogalap nélküli gazdagodén. A ki másnak rovására jogalap nélkül jut valamely vagyontárgyhoz, azt vissza tartozik neki lériteni. T. 991. 857. A másnak rovására alaptalanul gazdagodott személyek közül ki-ki csak a saját gazdagodása czímén és erejéig felelős. P. 730. 647. A ki más vagyonából jogosulatlan hasznot húz, azt kiadni tartozik. B. 154. 188. A ki nem saját tulajdonát jóhiszeműen eladja, gazdagodása értékéig felelős. K. 477. 430. Az alaptalanul gazdagodott fél a vagyonába került érték kiadására jó- vagy rosszhiszeműségére, valamint arra való tekintet nélkül köteles, hogy a vagyoneltolódást eredményező tényállás létrehozásán a vagyoni rövidséget szenvedett fél is közreműködött-e. P. 730. 646. A már teljesített fizetés is feltélel be nem állta okából utólag visszakövetelhető. B. 182. 204. Szolgáltatás megtérítés az ellenszolgáltatás elfogadásához fűződő vagyoni érdek megszűnése következtében. B. 65.. 108. Hamis postatakarékpénztári könyvre történt fizetésnek tartozatlan fizetés czímén visszakövetelése. P. 772, 679. A ki a feloldás folytán megszűnt zálogjog hiányában vette fel azt a fizetést, a melyet időközben már mások tiltottak le a felperesnél, jogalap nélkül jutott vagyoni értékhez. T. 991. 857. Az adós. arra való tekintet nélkül, hogy a fizetés a jelzálog kitörlése ellenében teljesíttetett-e, vagy nem, a tartozatlanul fizetett öszszeget visszakövetelheti. T. 1017. 868. Kisorsolt elsőbbségi kötvény tévedésből kifizetett kamatszelvényének visszatérítése. Sz. 869. 761. Az előbbi állapot helyreállítása a jogtalanul felvett összeg visszatérítése által történik. Po. 847. 738. Jogalap nélküli gazdagodás. B. 109. 163. N. 701. 699. Tartozatlan fizetés. B. 150. 185. S) A hitelező kárára történt vagyonátruházás. Az a szerződés, mellyel harmadik személy az adóssal összejátszva, a kielégítési alapot a hitelezőnek a szerződéskötéskor, illetőleg ennek telekkönyvi érvényesítésekor fennállott követelése alól elvonta, a megrövidített hitelezővel szemben hatálytalan. M. 043. 577. Az a szerződés, melyet a szerződő felek egyetérlőleg az egyik szerződő fél hitelezőinek kijátszása czéljából a kielégítési alap rosszhiszemű elvonása végett kötöttek, kétségkívül tilos, nemcsak a jó erkölcsökbe, hanem a büntető törvénykönyv 386. §-ába ütköző szerződés és az e czélra szerződő felek által tett szolgáltatással adott dolog vissza nem követelhető. M. 645. 579.