Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 95 teljesítése idejében való beszerzésével járó ár között mutatkozik, kártérítésként követelheti arra való tekintet nélkül, hogy az árút máshonnan be nem szerezte. Továbbá a már idézett szabályhoz képest, mely a vevőt az eladó szerződésszegése által okozott kár megtérítésének követelhetésére jogosítja, a vevő csupán azt a kárt követelheti az eladótól, mely a teljesítésnek ez utóbbi részéről való elmulasztása folytán, nem pedig egyúttal a vevőnek eljárásában jelentkező valamely gondatlanság folytán következik be; tehát habár a vevő fedezeti vételre kötelezve nincs, mégis oly esetben, ha fedezeti vételt kellő időben nem kötött, különböztetni kell azon eset között, ha a fedezeti vétel megkötése vagy nem volt lehetséges, vagy aránytalan nehézségekkel volt összekötve, mely esetben a fedezeti vétel elmulasztása a vevőre semmi hátránynyal nem jár. és különböztetni kell amaz eset között, ha ő fedezeti vételt nem kötött, bár annak megkötése nehézségekkel nem járt, a mely esetben oly károknak megtérítését, melyeket a fedezeti vételnek kellő időben való foganatosítása által elháríthatott volna, az eladótól nem követelheti. A felebbezési bíróság által figyelmen kívül hagyott ezekből a szabályokból következik, hogy felperes keresetével csupán abban az esetben utasítható el, ha alperes által nem szállított árú helyett, a szerződésben kikötöttnél nem magasabb áron máshonnan az árút megszerezte vagy nehézség nélkül megszerezhette, a mely esetben kárt nem szenvedett; továbbá következik az is, hogy a felperest netalán illető kártérítés összege attól függ, hogy az alperestől vett árút a Z. czégnek a felperes jelezte áron eladta vagy eladhatta volna-e, mire nézve határozott ténymegállapítás nincs. Úgyszintén attól függ, hogy a fedezeti vételügylet megkötése a felperesre nézve nehézséggel járt-e vagy nem, tudniillik az előbbi esetben a saját vevőjétől várt vételár s az alperes irányában kikötött vételár közti különbözethez, utóbbi esetben valamint akkor, ha felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a kérdéses árút a máshonnan való beszerzéssel járt árnál nagyobb áron eladta vagy eladhatta volna, csupán ahhoz a különbözethez van igénye, mely az Jalperes irányában kikötött vételár és azon ár között mutatkozik, melyen felperes a kérdéses árúkat a szerződés teljesítése idejében tényleg beszerezte, vagy nehézség nélkül beszerezhette volna. Ezeknél fogva s minthogy a jelzett