Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

94 Budapesti kú\ ítélőtábla. foglalkozni a feleknek a kihág. bünt. törvénykönyv 129. $-ának értelme fölött folytatott, a magánjogi kérdés megoldása czéljából eldöntést nem igénylő vitájával s a vele kapcsolatos felülvizsgálati panaszokkal. 57. A szállítást nem teljesítő eladó kártérítési kötelezettsége és ennek mértéke. (K. T. 353. §.) (1908 márczius 26. G. 19. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Jóllehet a felebbezési bíróság tényként megállapította, hogy alperes azt a kötelezettséget, melyet mint eladó a keresetben megjelölt árúk szállítása iránt felperessel szemben vállalt, nem teljesítette: a felperest kártérítésre irányzott keresetével mégis elutasította azért, mert másfelől megállapította, hogy piaczi árral a kérdéses árúk nem bírnak, a felperes pedig fedezeti vételügyletet nem kötött és mert a kir. törvényszék abból a jogi felfogásból indulI ki, hogy piaczi árral nem biró árú vevője, az eladótól, a ki azt nem szállította, fedezeti vételügylet megkötésének hiányában kártérítést nem követelhet. Ez a döntés téves. Ugyanis a K. T. 353. §-a szerint a vevő, ha az eladó az elvállalt szállítást nem teljesiti, kártérítést követelhet. Minthogy a vevőnek kártérítéshez való joga nincsen ahhoz a feltételhez kötve, hogy a szerződésszegő eladó által nem szállított árút mástól szerezze be s minthogy továbbá a kár, mely az eladónak szerződésszegése folytán a vevőre hárul, első sorban a szerződéses ár és amaz ár közötti különbözetben jelentkezik, mely áron a kérdéses árúk a szerződés teljesítésére kitűzött időben beszerezhetők voltak, vagyis a mely értéket a kérdéses árúk ebben az időpontban képviseltek; a vevőnek pedig ezen árkülönbözet erejéig való károsodása, még ha fedezeti vételt nem kötött is, már magában véve az eladó szerződésszegése következtében fenforog azért, mert a vevőnek vagyonába az a többlet, melyet a kérdéses árúknak a szerződés teljesítése idejében volt s a szerződéses árhoz viszonyítva magasabb értéket képviselt, a szállításnak a szerződésszegő eladó részéről történt elmulasztása folytán be nem folyt: ezeknél fogva a fent említett szabályhoz képest a vevő a szállítást elmulasztó eladótól azt az árkülönbözetet, mely a szerződéses ár s a kérdéses árúknak a szerződés