Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. sával az alperes részéről egyoldalulag nyilvánított szándékának azt a hatályt tulajdonítani, hogy a biztosítási szerződés újból érvénybe lépett, nem lehet. Továbbá ha bizonyítást nyert volna is, hogy az alperesnél a dijak behajtásának módjára nézve az a szokás követtetik, melyet felperes vitat, eldől a jelen esetre vonatkozólag azt következtetni, hogy felperes a díjfizetéssel mindaddig, míg őt az ügynök a díjkötelezvénynyel fel nem kereste, késedelemben nem volt, nem lehetne; mert a kötvényfeltételek 7-ik §-a szerint a díjak esedékességük idején külön felszólítás nélkül lefizetendők s mert felperes azt, hogy a vitatott szokás vele szemben követtetett, bizonyítani nem kívánta. A felebbezési bíróság tehát a felperes által felhívott tanuk kihallgatásának mint nem döntő körülményre vonatkozó bizonyítéknak mellőzésével eljárási szabályt nem sértett. Nem bir alappal ama panasz sem, hogy a felebbezési bíróság figyelmen kivül hagyta az A/F és B/F alatt csatolt levelekből kitűnő azt a tényt, hogy alperes nagy-kanizsai ügynöksége felperest 1907 augusztus 24-én és október 17-én az 1907. évben esedékessé váló díjrészlet lefizetésére felszólítván, kifejezésre juttatta, hogy a szerződést érvényben állónak tekinti. Ugyanis az irányadó tényállás szerint a kérdéses levelek csupán a szerződés megszüntetéséről nem értesített nagy-kanizsai ügynökség tévedéséből írattak s így e levelekből a felperes említette következtetést levonni nem lehet. 51. Elévülési kifogásról lemondás. Vasút elleni kereset elévülésének kérdése (üzl. szab. 61. §. 4. p,) (1908 márczius 5. 1907. I. G. 803. sz. a.) A kii*. Ítélőtábla: A felperes felülvizsgálati kérelmében tévesen vitatja, hogy az elévülési kifogás érvényesítéséről a követelés lejárta után, vagyis a mint az elévülés megkezdődött, joghatályosan lemondani lehet. Mert a joggyakorlatban elfogadott szabály szerint ily lemondásnak nem az elévülésnek megkezdésétől fogva, hanem csupán annak befejezése után van helye és annak befejezte előtt, bár külön s az alapügyletnél később kiállí-