Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

70 Budapesti kir. ítélőtábla. üzletszabályzati rendelkezésekből is az következik, hogy oly eset­ben, midőn útközben beállott kivételes körülményeknél fogva a kézi podgyász akár azért, mert az utas a felügyeletet nem gya­korolhatja, akár más okból az elveszés vagy megsérülés sürgős veszélyének van kitéve, a vasúti közegek a kár elhárítása végett közreműködésüket nem tagadhatják meg, a mennyiben az e czélból szükséges intézkedések a vasúti forgalom körében nehézség nélkül foganatosíthatók. A debreczeni állomásfőnök tehát, mint a fuva­rózó vasút alkalmazottja, a fuvarozási szerződésből eredő köte­lességet teljesített, midőn Nagykároly állomást a történtekről haladéktalanul értesítette s valamint az l/a. távirat elküldésének megtagadása az Üzl. Szab. 34. §-a alá eső vétkességnek minő­sült volna, azonképen az annak kézbesítése körüli vétkes kése­delem is a vasút terhére esik. A felülvizsgálati kérelemnek tehát a S. E. T. 185. §. a) pontja alapján helyt kellett adni. Minthogy azonban a kereskedelmi törvény 398. §-a, illetőleg az Ügyv. Szab. 75. §-ának rendelkezése a fel nem adott podgyászra ki nem ter­jed, a vasutat semmi irányban, különösen arra nézve sem ter­heli a bizonyítási kötelezettség, hogy a kár kellő gondossággal elhárítható volt. A keresetnek tehát csak akkor lehet helyt adni, ha a vét­kességen felül megállapítható az is, hogy az árú elveszését a vasúti alkalmazott gondatlan eljárása idézte elő, vagyis hogy a vétkesség és a kár között az oki összefüggés fenforog. Ez a kér­dés csak az eset összes ténykörülményeinek méltatása alapján dönthető el. A felebbezési bíróság pedig a fent kifejtettel ellen­kező jogi álláspontjánál fogva a jelzett irányban a tényállást nem állapította meg, jelesül nem bocsátkozott annak vizsgálatába, vájjon az l/a. távirat haladéktalan kézbesítése esetében a pod­gyász a vonaton, különösen a megjelölt kocsiszakaszban feltalál­ható és átvehető volt volna-e? 42. A vasút felelőssége áruban esett kárért. (1908 február 13. 1907. I G. 706. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság a szakértők véleményéből jogszabálysértés nélkül állapította meg tényként

Next

/
Thumbnails
Contents