Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 65 fejtettek értelmében megállapítási pernek tárgyául szolgálhat. Sikertelenül panaszolja alperes, hogy az említett vitás kérdés eldöntését felperes jogainak biztosítása nem teszi szükségessé; mert a vételár a szerződés értelmében csak hosszabb idő múlva válik esedékessé. Felperesnek tehát hosszabb ideig nem állhat módjában alperes ellen fizetés iránt keresetet indítani, mert az eladó a vevő szerződésszegése esetén is csak a szerződés értelmében követelhet tejesítést s így a vételár fizetését is csak a szerződésben megállapított határidő eltelte után követelheti. De a K. T. 351. §-ára sem hivatkozhatik az alperes sikerrel, mert az idézett t.-szakasz csak feljogosítja az eladót arra, hogy az árút a késedelmes vevő költségén és veszélyére a K. T. 347. §-ában meghatározott módon eladhassa, de ezt az eladónak kötelességévé nem teszi, hanem jogában áll az eladónak az árú eladása vagy letétben tartása között szabadon választani, akkor is, ha az árúnak hosszabb ideig tartó raktározása a raktárdíj aránytalan felszaporodását vonná maga után. De bármelyiket is kivánja az említett jogok közül az eladó gyakorolni, minthogy úgy az eladás, mint a beraktározás csak akkor történhetik a vevő veszélyére és költségére, ha a vevő szerződésszegőnek bizonyul, ennélfogva és tekintettel arra, hogy annak a kérdésnek előzetes eldöntése nélkül, vájjon alperes az árú átvételét jogosan vagy jogellenesen tagadta-e meg ? az árú sorsa is hosszabb ideig bizonytalanságban maradna, a per megindítását kétségkívül a felperes jogos érdekeinek biztosítása tette szükségessé. A kereseti kérelem teljesítését pedig nem akadályozhatja az a körülmény, hogy felperes a szállított árúknak csupán egy részére vonatkozólag kérte alperes átvételi kötelezettségének kimondását; mert az ítéleti tényállás szerint alperes a megrendelt árúk többi részét átvette, az átvett árúkra tehát a kereseti kérelem okszerűen ki sem terjedhetett. Alaptalan végül alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság rendelkezése eltér a kereseti kérelemtől: mert az ítéleti rendelkezés a kereseti kérelmen túl nem terjeszkedett, ellenkezőleg a felebbezési bíróság a keresetnek csak megszorítással adott helyet, a mennyiben az átvételi kötelezettség feltétlen kimondása helyett azt állapította meg, hogy alperes a kereseti árú átvételét, szállítási késedelem miatt meg nem tagadhatja. Ez a megszorítás pedig alperesre nézve nem sérelmes. Mindezeknél fogva s annak megjegyzésével, hogy a kereskeTérfi : Ítélőtáblai határozatok. XII. 5