Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
«2 Budapesti kir. ítélőtábla. is kiterjeszti, jogot ad a szerződéshez hű félnek ahhoz, hogy az ott említett árkülönbözeten kivül a késedelmes féltől egyéb kárának megtérítését is követelhesse. A tőzsdei szokások emez intézkedése alapján tehát a szerződéshez hű fél az árkülönbözeten felül, vagy ilyennek nem létében is a késedelmes fél mulasztása által megsértett vagyoni érdekének teljes helyreállítását követelheti. A meg nem támadott tényállás alapján pedig a kifejtett jogi álláspontnál fogva a felperes kárkövetelése jogos alapon áll: mert a felebbezési bíróság megállapította, hogy az alperes vevő részéről az árú átvevőjéül kijelölt S. N. czég az átvételre megjelölt helyen és időben nem jelentkezett, mivel alperes nevezett megbízottját #z árú átvételére kellőleg nem utasította, minek folytán az árú átadása végett megjelent H. V. az árút át nem adhatta és felperessel szemben az ügylettől elállott. Az 595/906. számú tőzsdei per irataiból pedig kitűnik, hogy felperes hasztalanul kísérelte meg utóbb saját eladóját a P. és S. czéget az árú átadására szorítani, mert a budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága a felperest ebbeli igényével elutasította. E tényállás szerint az ügylet felbontását alperes késedelme okozta, s az ő mulasztásának következménye az is, hogy felperes az árut alperesnek utóbb már nem szállíthatta, mert saját eladójának jogos elállása folytán az árú már nem állott többé felperes rendelkezésére. Alperes tehát nem hivatkozhatik jogosan arra, hogy ő a %/F< alatt csatolt levelével az utólagos teljesítést elfogadni késznek nyilatkozott, mert az utólagos teljesítést épen az ő szerződésszegése tette lehetetlenné, s így azt a felperestől jogosan nem kívánhatta akkor sem, ha az utólagos teljesítést különben az ügylet természete és a szerződés feltételei megengednék. Az ügylet megszűnése folytán pedig felperes elesett attól a nyereségtől, mely az árú beszerzési és eladási ára közötti különbözetben jelentkezik, s minthogy a K. T. 272. §-a értelmében kártérítésül az elmaradt nyereség is követelhető, minthogy továbbá a meg nem támadott tényállás szerint a beszerzési és eladási ár között mutatkozó különbözet a kereseti összegnek megfelel, alperest marasztalni kellett.
