Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 61 vállalatéhoz hasonló vállalatoknál rendszerinti alkalmazásban van­nak-e s hogy használatuk az alperes társulat részére kiadott engedélyokirat határoz'mányaival vagy valamely rá nézve kötelező szabálylyal nem ellenkezik-e? Mert a mennyiben a kérdéses kocsik hasonló vállalatoknál rendszerint alkalmaztatnak s alkalmazásuk az alperesi engedélyokirat határozmányaival vagy más, őt kötelező szabálylyal sem ellentétes, ez esetben az a körülmény, hogy a kérdéses alkalommal a balesetben részes villamos vonat ily fékező­készülék nélküli teherkocsikból volt összeállítva, alperes terhére vétkes gondatlanságot meg nem állapít, míg ellenkező esetben az alperes vétkes gondatlansága megállapítandó. A felebbezési bíró­ságot tehát téves jogi felfogás vezette, midőn a tényállásnak ily irányban való kiderítése nélkül alperes terhére a vétkes gondatlan­ságot megállapította. :$6. Késedelmes vevőtől árkülönbözet követelése a tőzsdei szokások 65. §-a alapján. (1908 február 15. 1907. I. G. 662. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A meg nem támadott tényállás szerint: a peresfelek a 977/906. számú tőzsdei per irataihoz A) alatt csa­tolt kötjegy értelmében szerződtek, melyben az a kikötés foglal­tatik, hogy a felek magukat a budapesti árú- és értéktőzsde szo­kásainak alávetik. Ennélfogva a szerződés kiegészítő részének tekintendő tőzsdei szokások a kereseti ügyletből származó jogok és kötelezettségek tekintetében irányadók. Felperes a tőzsdei szo­kások 65. §-ának d) pontja alapján az alperestől, mint késedelmes vevőtől kártérítéskép azt a különbözetet követeli, mely az árú beszerzési ára és annak alperessel kialkudott szerződési ára közt mutatkozik. A felebbezési bíróság a szerződés, illetőleg annak kiegészítő részéül tekintendő tőzsdei szokások téves értelmezé­sével jutott arra az eredményre, hogy a 65. §-ának d) pontja ér­telmében felperes a teljesítés helyett kártérítésül csak a szerző­dési és piaczi, illetőleg tőzsdei ár közötti különbözetet követelhetné, s minthogy ezt nem követeli, más kártérítési igényt nem érvé­nyesíthet. A tőzsdei szokások idézett pontja ugyanis, mely a K. T. 356. §. 2. pontja által a vevő részére biztosított jogokat az eladóra

Next

/
Thumbnails
Contents