Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 4:: szüntethető meg, ha a haszonbérlő részéről a szerződési kötelezettségnek oly mérvű megszegése forog fenn, mely a bérbeadó jogos érdekeinek lényeges sérelmeivel jár. Az A) alatt csatolt szerződés 15. pontja pedig, mely szerint «az esetben, ha a bérlő a szerződés bármely pontjának eleget nem tenne, úgy jogában áll bérbeadónak esetleg a bérletet felbontani*) csakis általánosságban tartott kikötést tartalmaz. A birói gyakorlatnak megfelelően értelmezte tehát a kir. törvényszék a szerződés 15. pontját akkép, hogy szerződő felek akarata a szerződés egyoldalú felbonthatását illetőleg nem arra irányult, hogy a felbontást bérbeadó a bérlőnek bármily csekély jelentőségű szerződésszegése esetén is jogosan követelhesse. De a szerződő feleknek a szerződési viszony tartama alatti magatartása mint támogató adat a felek ügyleti akaratának megállapításánál kétségkívül figyelembe vehető — nem ütközik jogszabályba tehát az sem, hogy a felebbezési biróság a szerződés értelmezésénél tekintettel volt arra is, hogy a felperes által képviselt kiskorúak jogelőde mint bérbeadó —jólehet a gazdasági épületekben és az ültetvényekben megállapított hiányok már életében fennállottak, ez alapon a szerződést fel nem bontotta; minthogy pedig a meg nem támadott tényállás szerint a bérlő alperes szerződésellenes magatartására visszavezethető hiányok, illetve az azok helyreállítására szükséges költségek az évi bérösszeghez arányítva jelentéktelenek, a bérbeadó érdekeinek lényeges sérelmét a kir. ítélőtábla sem látja fenforogni. Ily körülmények közt a kir. törvényszéknek az a döntése, hogy felperest keresetének a szerződés felbontására irányuló részével elutasította, az A) alatti szerződés határozataiba nem ütközik. Felperes a felebbezési biróság Ítéletét ugyan megtámadja abban a részében is, mely szerint alperesek ezúttal az okozott károk megtérítésére nem köteleztettek, illetve, alpereseknek ez a kötelezettsége meg nem állapíttatott, ide vonatkozólag azonban felülvizsgálati kérelmét mivel sem indokolja, a kir. ítélőtábla pedig jogszabálysértést e részben sem észlelt, mert a megállapított jelentéktelen hiányok a bérleti idő alatt helyrehozhatók, helyes tehát a kir. törvényszéknek az az álláspontja, hogy felperes a bérlet tartama alatt csakis ezeknek a hiányoknak a helyrehozását követelheti — kártérítést azonban nem igényelhet, mert nem is állítja, hogy a hiányokat saját költségén pótolta volna.