Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

32 Budapesti kir. Ítélőtábla. A kir. ítélőtábla: Azt a tényállást, hogy felperes abban állapodott meg alperessel, hogy a közadós H. A. csődtömegéhez tartozó áruknak ajánlati verseny útján alperes részéről leendő megvásárlása esetére, köteles lesz az alperes a megvett áruknak egy részét, t. i. a székeket felperesnek 2000 K-ért átadni, viszont pedig felperes az ajánlatok versenyében való részvételtől tartózkodni fog; a felebbezési bíróság valónak fogadta el s ez a tényállás megtámadva nincs. A felperes keresete annak a kárnak megtérítésére irányul, melyet szenvedett azáltal, hogy a kérdéses székeket csakis a 2000 K-nál 985 K 30 fillérrel magasabb áron vásárolhatta meg, mert alperes, noha a csődtömeg részéről áruba bocsátott összes árukat ajánlati uton megvásárolnia sikerült, a felperessel kötött megállapodást megszegvén, a székeket felperesnek 2000 K-ért átadni hajlandó nem volt, hanem azokat másnak adta el. A kereset tehát olyan jognak érvényesítését és annak az előnynek megszerzését czélozza, melyet felperes az ajánlati versenytől való tartózkodása fejében ellenértékül az alperessel való összebeszélés mellett kikötött. Azonban a ki mással abban állapodik meg, hogy a versenytől tartózkodni fog, az díjazást érdemlő gazdasági tevékenység kifejtése nélkül harmadik személy kárán kíván gazdagodni. Ilyen esetben a szerint a mint az összebeszélés a vevő vagy az eladó ellen irányul, vagy a vevő kénytelen az árut drágábban fizetni, vagy az eladó csekélyebb vételárral megelégedni, hogy a versenytől való tartózkodás díja fedezve legyen. A versenytől összebeszélés alapján tartózkodó nem végez gyümölcsöző (produktív) munkát, hanem csak abban működik közre, hogy az a fél, ki ellen az összebeszélés irányult, a viszonyok való állása iránt tévedésbe ejtessék, vagy tévedésben maradjon, tevékenysége tehát, a mennyiben a neki ígért előnyt csak abból nyerheti, a mivel más jogtalanul károsodik, káros és tiltott s ehhez képest az ily czímen ígért előnyre vonatkozó igény birói védelemre számot nem is tarthat. A kihágási büntető törvénykönyv 128-ik §-a büntetést szab ki arra, ki összebeszélés mellett a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére nyereségért közreműködik; a törvény tehát csak a nyilvános árverés körül elkövetett ily visszaélést bünteti, ellenben a nyilvános árverés esetén kivül az ily cselekményeket büntetni nem akarja. De a törvény ezen intézkedése annyit jelent, hogy a nyilvános árverés körül történt