Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

502 Kassai kir. Ítélőtábla. tényként azt, hogy a széna a mozdony szikrái által gyuladt meg; sőt megállapította annak a lehetőségét is, hogy a tűz a nyitott kocsiban való szállítással járó s az elórebocsátott jogszabályok alapján a vasutat nem terhelő veszélynél fogva más okból, esetleg a berakásnál elkövetett gondatlanságból is keletkezhetett. Minthogy pedig a hivatkozott törvények értelmében, a keletkezett kár, ha az a nyitott kocsiban való szállítással járó veszélyből eredhetett, ellenkező bizonyítás hiányában rolóban a jelzett veszélyből származottnak relelrnezenAő: minthogy ily tényállás mellett az alperes kártérítési kötelezettségének megállapításához a törvényes alap teljesen hiányzik: a felebbezési bíróság a felperes kártérítési követelésének elutasításával anyagi jogszabályt nem sértett. (1907 máj. 21. Gr. 26. sz. a.) 508. A kir. törvényszék azon a czímen marasztalta az alpereseket, hogy az alperesek a Latorcza folyónál végbevitt kisajátítás rendén 424 kor. 57 fillért kompmegváltásként oly ingatlan részlet után vettek föl. a mely részlet a nagygeöczi 333. sz. telekjegyzókönyvben 453. hrszám alatt a felperesek tulajdona gyanánt van bevezetve, a miért is kimondotta, hogy ez a kisajátítási öszszeg a felpereseket illeti. Az alperesek felülvizsgálati kérvényükben a kir. törvényszék Ítéletét egyrészt azért támadták meg. mert a kir. törvényszék lényeges eljárási szabályt sértett meg. a mikor a kereset megváltoztatását figyelmen kívül nem hagyta; másrészt azért, mert anyagi jogszabályoknak helytelen alkalmazásával állapította meg a felperesek tulajdonjogát a kisajátító által kompmegváltás czímén kifizetett összegre. Az eljárási szabály megsértésére alapított felülvizsgálati panasznak nincs alapja: mert a felperesek illetéktelenül felvett kisajátítási összegnek megtérítésére alapították kereseteket: annálfogva, a mikor az elsóbiróság előtti eljárásban azt adták elő, hogy a kompváltságnál fordult 'elő az illetéktelen fölvétel, annak mint új ténynek felhozása, illetve a felhozottaknak a kiigazítása az 1893: XVIII. t.-cz. 31. §-ának 1-ső pontja szerint keresetváltoztatást nem képez. Szabályszerűen iárt el a kir törvényszék, a mikor a keresetváltoztatás elleni kifogást mellőzte. Indokolt azonban az alpereseknek az anyagi jogszabályok helytelen alkalmazására alapított panasza. Mert a becsomózott kisajátítási iratokból nyilvánvaló, hogy a