Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kiv. Ítélőtábla. 501 vonhatók. Miután pedig a bútor beszerzésére szánt kereseti 800 korona a bútorzat helyettesitője, s mint ilyen összeg az alá a tekintet alá esik, mintha a felperes butornemüeket vitt volna férje házához, miután a perben a felperes nem is állította, annál kevésbbé foglal magában a kii. törvényszék Ítélete ténymegállapítást az iránt, hogy férjétől az alperestől külön válva élne: annálfogva a peres felek olybá veendők, mint a kik közös háztartásban élnek: a felperes mint ilyen a férjének átadott fenti összegnek kiadását ezidőszerint nem követelheti. 11907 máj. 14. G. 2a sz. a.) Ő07. A keresk. törvény 425. §-a. az 1892 : XXV. t.-cz. 31. és 41. czikke és a vasúti üzletszabályzat 77. |-a határozottan azt az anyagi jogszabályt tartalmazzák, hogy a fél által berakatott s nyitott vasúti kocsiban való szállítás végett feladott árúra nézve a fuvarozás e módjáual járó veszélyekből keletkezett kár tekintetében a vasutat felelősség nem terheli s a vasútnak a kárért vedé szavatossága csak akkor áll be, ha igazoltatik, hogy a kárt a vasútnak vagy embereinek vétkessége okozta. A törvényes jogszabályok mellett a felperes tartozott bizonyítani oly tényeket, a melyekből okszerű következtetés utján megállapítható lett volna az, miszerint az elégett szénarakomány bár nyitott kocsiban és ponyvával letakarva lett szállítva, az alperes avagy emberei vétkessége miatt gyuladt ki. Ebből a szempontból a felperes hivatkozott s a felülvizsgálati kérvényében is hivatkozik az iratoknál levő tényálladéki jegyzőkönyvben maga a vasút részéről is megállapított arra a ténykörülményre, hogy a kérdésben levő szénaszállítmánynyal megrakott kocsit közcetlenül a mozdony után tolatták s azzal a szénaszállitmányt a tűz veszedelmének gondatlanul kitették. Ez a körülmény azonban egymagában az alperes hártérdési kötelezettségének megállapításához nem elegendő. A felebbezési bíróság ugyanis ama szintén megállapított tényekkel szemben. — nevezetesen, hogy a széna préselt állapotban, sodronynyal összehúzott kötegekben volt a kocsiba berakva és ponyvával betakarva, — hogy a tűz nem felül, hanem a kocsirakománv belsejében és a mozdonynyal ellenkező homlokoldal közepetáján támadt es a széna anyaga a préselés folytán tömött, kemény volt, csupán abból a körülményből, hogy a szénarakomány közvetlenül a mozdony után tolatott, nem találta megállapíthatónak