Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kir. Ítélőtábla. 495 lező eljárási szabály megsértése nélkül tényként állapította meg, hogy az alperes csupán azt a trágyát használta fel más czélokra, amelyet a haszonbérlet kezdete előtt állított elő, a fentiek szerint pedig ezt jogszerűen tehette ; annálfogva a kir. törvényszék a jogszabályoknak megfelelően döntött, a mikor kimondta, hogy az alperes ez által a szerződést meg nem szegte. (1907 április 9. 906. G. 218. sz. a.) 498. A tényállás szerint a vétel tárgya az eladás helyén lévén átveendő, az ÍS75: XXX VII. L-ez. 346. §-a ebben az esetbén nem alkalmazható, hanem alkalmazást nyert ugyané törvény 345. §-a, vagyis köteles volt felperes mint vevő a lisztet az átvétel helyén Munkácson megvizsgálni s a mennyiben az a kikötött kellékeknek megfelelt, köteles volt azt átvenni. A mikor tehát a tényállás szerint a felperes meghatalmazottja utján a lisztet Munkácson kifogás nélkül átvette : az átvétel után a keresk. törv. 350. §-a szerint minőségi kifogást csak abban az cselben emelhet, ha az eladó részéről csalás forgott volna fönn, avagy ha az árúnak oly rejteti hibái lettek volna, a melyek az átvételkor a kereskedői gondosság melleit sem voltak felismerhetők. Azonban, hogy az alperes csalással volna vádolható, arra mi alap sincs, hogy pedig a peres lisztnek fel nem ismerhető rejtett hibái lettek volna, az meg van czáfolva a kir. törvényszék Ítéletével megállapított ama tény által, a mely szerint a liszt minősége paszta megtekintésre meghatározható, már pedig az oly árúnál, a melynél a kikötött vagy a törvényes kellékek kellő gondosság mellett puszta megtekintésre felismerhetők, a rejtett hiba ki van zárva. Minthogy tehát a felperesnek az árú kifogástalan átvételével megszűnt a minőségi hiányokra alapítható utólagos kifogásolhatási joga, a rendelkezésre bocsátás nem volt jogszerű, a kártérítési igény alaptalan. (1907 ápr. 16. 1906. G. 220. sz. a.) 499 A fenforgó ügyben közvetítési díj megítélése képezvén a jogi döntés tárgyát, az az anyagi jogszabály lép előtérbe, hogy a közvetítési díj követelésére az jogosult, a ki a közvetítésre megbízást kapott és a közvetített ügylet az ő közvetítése folytán létesült. A felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy