Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

494 Kassai kir. ítélőtábla^ 496. Ozv. F. M.-né alperesre vonatkozóan a felebbezési bíróságÍtélete a S. T. 204. §. alapján feloldandó volt; mert a felebbezési bíróság ítéletében teljesen mellőzte a tényállásnak abban az irányban való megállapítását, hogy a kereset özv. F. M.-val szemben érdemileg elbírálható lenne s a felebbezési bíróság a felperest ezzel az alperessel szemben csupán abból az indokból utasította el a keresetével, hogy a felperes a kereseti követelésnek F. M.-ra való átruházása folytán többé arra nézve kereseti joggal nem bir. A felebbezési bíróság ez a jogi álláspontja azonban nem helyt álló; mert sem a felebbezési, sem az elsőbiróság előtti eljárásban, az alperesek ily kiíogással nem éltek; hivatalbél pedig a kereseti jog hiánya annál kevésbbé észlelhető;, miután F. M. is alperesként perben áll s a kereseti összegnek a felperes javára való megítélését nem ellenezte. (1907 ápr. 9. 906. G. 215. sz. a.) 497. A felperes felülvizsgálati kérvényében azt panaszolja, hogy a kir. törvényszék a peres felek között létesült haszonbérleti szerződés és pótszerződés helytelen magyarázatával mondta ki azt, hogy az alperes az 1905. évi november 1-je előtt előállított trágyát nem tartozott a felperestől haszonbérelt földekre fordítani s ez alapon jogszabály ellenére nem nyilvánította az alperest szerződésszegőnek. Ez a panasz merőben alaptalan. Mert a szerződésekre nézve irányadó jogszabályok szerint a szerződés csak arra az időre nézve szabályozza a szerződő felek közötti jogviszonyt, a mely időre a szerződés vonatkozik. Haszonbérleti szerződésnél tehát annak a kikötése, hogy a birtokban előállított trágya ugyanott használandó fel, külön kikötés hiányában, csak azt fejezi ki, hogy a haszonbérlet tartama alatt előállított trágyát a gazdaságtól elvonni nem lehet. Ebben az esetben a kir. törvényszék nem derített fel oly tényállást, mintha a peres felek a haszonbérlet kezdetét megelőző időben lei'melt trágyára nézve is abban állapodtak volna meg, hogy az a haszonbérelt birtokban használandó fel. A felek közötti szerződésnek helyes értelmezése sem enged ily következtetést. Annálfogva a kir. törvényszék a szerződés értelmezésénél nem tévedett. Minthogy pedig a kir. törvényszék a szolgáltatott bizonyítékok mérlegelésével köte-