Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

478 Kassai kir. ítélőtábla. 471. Habár téves a felebbezési bíróság amaz érvelése, hogy a felperes azért nem követelhetné a lótartási költséget, mert módjában állott a lovat eladni, miután felperes keresetét az adásvételi szerződés felbontására irányozván, a ló eladásával a szerződés előtti állapot visszaállítását önmaga tette volna lehetetlenné s e szerint felperes a lovat a per befejezéséig jogosan tarthatta meg; a felebbezési biróság a felperes kamat és tartásdíj követelésének elutasításával anyagi jogszabályt mégsem sértett, mert a dolog természetéből folyik, hogy a lovat rendszerint használat végett veszik és hogy a ló helyes használat és ápolás mellet értékéből nem veszít, ellenben a tartási költségét és a vételár kamatát behozza, minthogy pedig felperesnek is módjában volt az alperestől vett lovat használni, így csupán az ő tetszésétől függött, hogy a lovat állítólag nem használta, az alperes pedig nem tartozott azt kutatni, hogy felperes a lovat minő czélból vette, a ló nem használása a felperes részéről, ha tényként megállapítva volna is, az alperes hátrányára nem szolgálhat és nem, képiez kereseti jogalapot a tartási költség és kamatok követelésére. (1906 nov. 6. G. 107. sz. a.) 472. Felperes felülvizsgálati kérvényében panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabály megsértésével mondta ki a keresetet megváltoztatottnak a miatt, hogy felperes a keresetben kölcsönadottnak mondott 1000 K-át az érdemleges ellenkérelem előadása után megőrzés, illetve ingatlanszerzés végett adottnak állította, miután ez magában keresetváltoztatást nem foglal, de ha az lenne is, ez esetben figyelmen kivül hagyandó volna, mert az alperes ügygondnoka a keresetváltoztatást nem ellenezte és mert az alperes személyes perbe idézése után a megelőző kereseti kérelem hatályát vesztette. Ez a panasz a keresetváltoztatás kérdését illetően alapos. Mert készpénzre irányuló követelésnél a kereseti jogezím annak a jogügyletnek vagy ténynek megjelöléséből áll, a miből az adós fizetési Jwtelezettsége keletkezett. A felhozott tényekből a biróság van hivatva a követelés alapját az anyagi jog szabályainak megfelelően, esetleg a féltől eltérően jogilag minősíteni. Tekintettel tehát arra, hogy felperes azt a ténybeli előadást, mely