Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

474 Kassai kir. ítélőtábla. annak daczára, hogy a B) alattiban az alperes csak feltételesen kötelezett fizetést, illetve csak az esetre, ha a felperesek a rendes pert beszüntetik és a perfeljegyzést töröltetik, holott a felperesek azt nem tették: részben indokolt. Jogszabály ugyanis az, hogy oly esetben, dmijcor valamely kötelezettség viszonkötelezettség teljesítésétől van függővé téve, akkor e kötelezettség teljesítése a viszoi(kötelezettség teljesítése előli nem követelhető. De jogszabály az is, hogy a mikor a kötelezettség teljesítése s a viszonkötelezettség egyidejűen szabályoztatnak, azonban a teljesítésre határidő kitűzve nincs, s a kötelezettségek egyidejűen teljesűendők: akkor az egyik szerződő fél a másik féltől teljesítést követelhet ugyan, de egyidejűen köteles maga is teljesíteni, s a menynyiben a teljesítést peres úton szorgalmazza, abban a perben a viszonkötelezettség is döntés tárgyát képezi. Ebben a perben a kir. törvényszék Ítéleti ténymegállapítása szerint az alperes fizetésre kötelezte magát, a felperesek pedig a per beszüntetésére s a perfeljegyzés törlésére; s mert a felperesek kötelezettségének teljesítésére határidő kikötve nem lett, az az alperesi kötelezettséggel egyidejűen teljesítendő. Ebből jogszerűen az következik, hogy a felperesek követelhetik ugyan az alperestől a fizetést, de viszont követelheti az alperes is a felperesek viszonkötelezettségének a teljesítését, következésképen az a körülmény, hogy a felperesek kötelezettségüknek nem tettek eleget, nem szolgálhat okul a kereset elutasítására, csupán azt eredményezi, hogy a kölcsönös kötelezettségek egyidejűen szabályozandók, illetve a felperesek is kötelezendők a per beszüntetésének és a perfeljegyzés törlésének kimutatására. (1906 okt. 23. G. 95. sz. a.) 467. Az alperes a kir. törvényszéknek Ítéletét anyagi jogszabályokba ütközőnek találja azért, mert a kir. törvényszék néhai M. J.-nak szóbeli végrendelete ellenére a keresetbe vett hagyatéki vagyonra a felpereseknek törvényes örökösödését megállapította, s az alperest a szóbeli végrendelet alapján reá háramlott örökség részbeni kiadására kötelezte. Ez az alperesi panasz azonban alaptalan. Mert a kir. törvényszéknek meg nem támadott Ítéleti ténymegállapítása szerint néhai M. J.-nak törvényes öröklésre hivatott oldalrokonai a most nevezettnek szóbeli végrendeletét érvényesnek el nem ösmervén, kifogást emeltek az alperesnek a szóbeli