Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

472 Kassai kir. Ítélőtábla. pontja szerint a gazdatisztje által képviselt félnek eljárási költségét is, abban mint perköltségben a pervesztes marasztalandó. (1906 jun. 26. G. 56.) 463. A birói gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy állandó veszéllyel járó ipari üzem tulajdonosa a nála alkalmazott munkásnak az üzem veszélyéből származott balesetért kártérítési felelősséggel tartozik, ha csak nem mutatja ki, hogy a halesetre a károsított hibája szolgáltatott okot, már pedig a felebbezési bíróság megállapította, hogy a felperes sérülését az okozta, miként P. V. a felperest kötözési munkára ama sziklafal alá rendelte, a mely felett a több nap előtt megrepeszteti., de függve maradt kőtömeg volt. Ez a körülmény a felperesre bízott munka veszélyes voltát önmagában igazolja. Minthogy pedig a felebbezési biróság azt is megállapította, hogy P. V. az alperes munkavezetője, nem pedig alvállalkozója volt, s ekként felperes az alperes munkásának tekintendő, a felebbezési biróság az alperest kártérítésre helyesen kötelezte annyival inkább, mert az alperes alkalmazottja, P. V., nyilván a legfőbb óvintézkedést mulasztotta el és nagymérvű gondatlanságot tanúsított, a midőn felperest azon a helyen dolgoztatta, a hol testi épsége állandó veszélynek volt kitéve. (1906 szept. 4. G. 60. sz. a.) 464. Alperes felülvizsgálati kérvényében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályokat mellőzött, a midőn érvénytelennek tekintette a peres felek közt 1902. évben létrejött, azt a megegyezést, a mely szerint felperes az alperes nejének fizetendő 1600 K osztályrészbe az alperes 900 K tartozását beszámította, miután ennek a megegyezésnek birói érvénytelenítését az érdekelt felek ez ideig nem szorgalmazták, az érvénytelenség ebben a perben el sem dönthető, következően az a megegyezés most is hatályában fennáll. Ez a panasz alapos, mert a felebbezési biróság megállapította, hogy id. B. J. közös apa intézkedése folytán a peres felek 1902. évben azt a jogügyletet kötötték, a mely szerint a felperes kötelezettséget vállalt az alperes neje részére osztályrész fejében 1600 K-át fizetni s ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy ebbe az 1600 koronába az