Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

466 Kassai kir. ítélőtábla. sem; mert hogy a felperes a hagyatéki eljáráskor már 19—20 éves volt s hogy a közös mostoha anya a felperes anyósa is s vele a felperes több év óta közös háztartásban él, — a kérdésben levő tudomás kétségtelen s okszerű megállapításához nem alkalmas. A felebbezési biróság tehát helyesen vette Ítélkezése alapjául azt, hogy a felperes arról, miszerint a szóban levő tartozások kizáróan az alperest terhelték, az alperessel létesített megállapodáskor és az abban elvállalt fizetések teljesítésekor tudomással nem bírt s a fizetéseket abban a téves hitben teljesítette, hogy a tartozások az öröklési jog arányában őt is terhelik. De alaptalanok az anyagi jogszabály megsértésére alapított panaszok is. Nem szenvedhet ugyan kétséget, hogy sarkalatos jogszabály, miszerint a gyám a gyámoltat érdeklő ügyekben a gyámolttal jogilag egy személynek tartandó s a gyámmal közlőttek a gyámolttal is közlötteknek veendők ; de ez a jogszabály nem állhat útjában oly megállapításnak, hogy a gyámolt valamely a kiskorúsága alatt történt s őt közvetlenül érdekelt vagyonjogi ténykörülményről személyesen nem értesült s arra vonatkozóan a nagykorúsága elértével tett cselekménye körül tévedésben volt. Amit pedig az alperes a gondatlan tévedésre vonatkozó jogszabály tekintetében felhozott, mindaz a fenforgó esetben alkalmazást nem nyerhet, mert a felperes tévedése az alperessel szemben, a ki a való tényállásról tudomással birt s a ki a felperes tévedése folytán jogtalanul gazdagodnék, gondtalannak vagy vétkesnek nem tartható. 458. Havonkint teljesítendő szállítás esetében minden hónap szállítása a felosztott ügylet külön határozmányául tekintendő. Eladó havi késedelmének következményei. A szállításnak óvadéktól függővé tétele uj ajánlat. 1907 április 17. 1906 G. 221. sz. a. A kir. Ítélőtábla: Az alperes felülvizsgálati kérvényében azt panaszolja, hogy a kir. törvényszék az anyagi jogszabályok helytelen alkalmazásával állapította meg kártérítési kötelezettségét úgy szabályellenesen határozott, a mikor az Ítéletben ki nem mondta azt, hogy mennyiben szerződésszegő az alperes és miért