Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

462 Kassai kir. Ítélőtábla. alappal nem bír. Kétségtelen ugyanis, hogy a pernek az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §-ának 2. pontjához képest új bizonyítékok alapján való megújításánál a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok oly módon alakulnak, hogy az újító fél mindazokat a tényeket, a melyekre perujítási kérelmét s keresetét alapítja, bizonyítani tartozik, tehát a bizonyítási teher ez irányban reá hárul, ezt a szabályt azonban a felebbezési bíróság meg nem sértette; mert az újító alperes újító keresetében s a per folyamán a felperes perképességének hiányára nézve is új bizonyítékokra s nevezetesen tanukra s a felek eskü alatti kihallgatására hivatkozott; az tényleg foganatosítva is lett s a felebbezési bíróság Ítéletében megállapította, hogy a felperes az alapkereseti összeg kölcsönkéréséről s nevezetesen a kölcsönzés módozatai s feltételeiről közvetlen tudomással nem bír s ugyané körülmények tekintetében a kihallgatott tanúnak sincs egyáltalán tudomása; ekként a perujító alperes nemleges bizonyítási kötelezettségének eleget tett, a mennyiben a felperesnek a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított nyilatkozatából helyesen az következtetendő, hogy a felperes perképesége legitimálva nincs s ezzel szemben a felperes tartozott bizonyítékokat szolgáltatni arra nézve, hogy az alapkereseti követelést saját személyében a férjétől eredő valamely átruházási mód vagy utalványozás alapján keresetbe venni jogosult. De alaptalan az alperes csatlakozási kérelme is; mert a felperes keresetében a követelés jogalapjaként azt adta elő, hogy a kereseti összeget a férje Amerikából küldte az alperesnek oly utasítással, hogy azt a felperesnek fizesse vissza; ebből az előadásból a felebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a követelés jogczíme kölcsön; a mennyiben pénznek visszafizetés kötelezettségével használatul való átadása kölcsönügyletet képez; mert a fentebb kifejtettekhez képest a felperes perlési jogosultságát kizáró további tényeknek, vagy oly ténykörülményeknek a megállapítása, a melyekből magának az alapkereseti követelésnek a fenn nem állása következnék, ezúttal egyáltalán szükségtelen.