Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kir. ítélőtábla. 461 ben perelte be H. Gy.-t és marasztalta el saját maga javára arra a követelésre nézve, a melyről a jelen perben azt vitatta, hogy a felperesre engedményezte. E szerint a felperes nem lévén engedményese az alperesnek, nem vádolható mulasztással sem a miatt, hogy a H. Gy. által ellene folytatott perben mint engedményes viszonkeresebe nem vette az alperesnek H. Gy. elleni követelését. A peres felek közötti megállapodás a kifejtettek szerint a felperes részére szóló megbízás volt a végből, hogy kisértse meg az alperes követelését beszámítani H. Gy.-nek. E megbízatásának a felperes eleget tett, a H. Gy. elleni perében a beszámítást megkisérlette, de eredménytelenül. Azzal a felperes megbízatása kimeríttetvén, jogosított lett az alperesnek H. Gy. elleni követelésétől függetlenül, követelni az alperestől, hogy a vételárhátralék tartozását megfizesse, a melynek mennyisége a kir. törvényszéknek meg nem támadott Ítéleti ténymegállapítása szerint 665 korona 32 fillért tett. 455. Az újított perben a felek megtartják alapperbeli helyzetüket. Bizonyítási teher az újított perben. Kölcsön fogalma. (1907 márczius 5. 1906. G. 170. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Mindenekelőtt kijelenti a kir. Ítélőtábla, hogy a perújítás a feleknek az alapperbeli állását a perjogi minőségét meg nem változtatja, a mennyiben a perújítás csak egyik perrendszerű jogorvoslat s ekként az újított per, az alappertől független, önálló pernek nem tekinthető, bármelyik fél indítja meg tehát a perújítást, az alapperbeli felperes ugyanezt a perjogi állást megtartja a perújítás folyamán is és az alapperbeli alperes nem különben. A mi pedig a felperesnek azt a felülvizsgálati panaszát illeti, hogy a felebbezési bíróság perjogi szabályt sértett meg azzal, hogy a kereseti jogra nézve a bizonyítás terhét az alapperben nyertes felperesre hárította s őt a kereshetőségi jog bizonyításának hiánya okából keresetével elutasította, — holott jogszabály, hogy a perújítás folyamán az újító fél tartozik bizonyítékokat szolgáltatni minden irányban, tehát a megtámadott kereseti jog hiányára nézve is; — ez a panasz elfogadható