Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kir. ítélőtábla. 459 egyedül a felperes mint kötelezett és a váltóbirtokos mint jogosult közt létesített jogviszonyt, — a letett váltó birtokosának pedig addig, a míg a letét fenállásáról van szó, a letevő tekintendő, — a mint hogy másrészről a fentebb kifejtettekből kétségtelen az is, hogy a létrejött letéti szerződés csakis a letevő és az alperes mint letéteményes közt létesített jogviszonyt, a melyből kifolyóan a felperes mint a jogviszonyon kívül álló harmadik személy jogokat nem érvényesíthet. 454. Halvány; engedmény; megbízás. (1907 február 12 1906. G. 164. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felperes felülvizsgálati kérvényében a kir. törvényszék Ítéletét az elsőbiróság Ítéletére is részben kiterjedően megváltoztatni, az elsőbirósági Ítélet helybenhagyásával azon felül a kereseti kérelem értelmében marasztalni kéri az alperest azért; mert a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a felperesnek az alperessel szemben támadott vételárhátralék követelése nem érvényesíthető, a fenálló anyagi jogszabályokba ütközik. A felperesnek ez a panasza indokolt. Ugyanis az a tényállás nyert megállapítást a kir. törvényszék Ítéletével: hogy a felperes megvette H. Gy.-nek Magyarsas községben fekvő ingatlanait és azok vételárának egy részével adós maradt. Az ekképen megvásárolt ingatlanokból egyrészt a felperes aztán eladott az alperesnek, a ki a vételárnak csupán egy részét fizette ki, a fizetetlen vételárhátralékra nézve pedig a peres felek abban állapodtak meg, hogy miután H. Gy. adósa az alperesnek, a felperes pedig adósa H. Gy.-nek, számítsa be a felperes H. J.-né kövelését H. Gy.-nek tartozása kiegyenlítésekor és azzal az alperesnek vételár tartozása rendeztetik; — ha pedig H. Gy. vonakodnék fizetésül elfogadni az alperes követelését, akkor ez a felperes irányában a felelősséget elvállalja. A sátoraljaújhelyi kir. járásbíróság előtt folyt sommás pernek beszerzett irataiból és a kir. törvényszéknek azokon épült ténymegállapításából nyilvánvaló, hogy H. Gy. a jelenlegi felperest vételár tartozása iránt megperelte, hogy e perben a mostani felperes: I. J. az alperesnek H. Gy. elleni követelését beszámításként felhozta, H. J.-nét perbehívta, a ki I. J.