Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kir. Ítélőtábla. 451 ismeretlenek és illetve ez irányban a felebbezési bíróság Ítéletében ténymegállapítás nem foglaltatik, a Z. alatti alperesi levélre küldött V. alatti felperesi válasz tartalma pedig abban összpontosul, hogy a felperes hajlandó ugyan a kivánt 11 koronás egységár mellett való szállításra, de miután június hónapra még maga sincs fedezve, reméli, hogy az esetben, ha akkor tetemesebb áremelkedés állana elő, az alperes nem fogja kívánni, hogy a felperes veszítsen és ezért kártalanítani fogja őt. A felperesnek ez a válasza a június havi szállítást illetően a vételár tekintetében annyira határozatlan, hogy e válasz alapján a vételárra vonatkozó megegyezésről még az esetben sem lehetne szó, ha a Z. alatti alperesi levél határozott megrendelést tartalmazott volna. Az alperes 1904 márczius 25-én kelt W. alatti levelében értesítette is a felperest arról, hogy csak «szilárd» kötést óhajt és felkérte annak közlésére, hogy hajlandó-e szilárd kötésre 11 koronájával («ob Sie für fest schliessen wollen mit á K 11») s akkor majd közölni fogja a június hó végéig terjedő hónapokra vagyis már az előző leveleiben is említett egész szállítási időre — április, május és júniusra — szükséges mennyiséget («werde Ihnen das Quantum der Monate bis Ende Juni dann angeben»). A most érintett kitételnek a hites tolmács által akként történt lefordítása, hogy: «akkor Önnel a hónapok számát június hó végéig közölni fogom» nyilvánvalóan téves és pedig két irányban, a mennyiben a «Quantum» nem számot, hanem mennyiséget jelent és mert az előző levelezés tartalmából kétségtelen lévén, hogy az alperes április, május és június havi szállításra kivánt szerződni, nyilvánvaló, hogy a W. alattiban nem a hónapok számának június hó végéig való közlését, hanem a június hó végéig stipulálni kivánt szállítási időre megrendelni czélzott mennyiségnek — az egységárra nézve létesítendő megegyezés után — való közlését helyezte kilátásba az alperes. A W. alatti levél szerint tehát az alperes a szállítandó árú mennyiségére vonatkozó elhatározását fentartotta. Minthogy pedig ezt a fentartást az ezután a felperes részéről 1904. évi márczius hó 27-én hozzá írt és most már 15 waggon zab tekintetében határozott és szilárd eladási ajánlatot tartalmazó XX. alatti levélre és táviratra vonatkozó, 1904 márczius hó 28-iki YY. alatti levélben is ismételte és minthogy a felperes ezzel szemben ragaszkodott ahhoz a téves felfogásához, hogy a vétel 10—15 és 12 waggonra az eddigi levele29*