Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

45á Kassai kir. ítélőtábla. zés alapján már véglegesen létrejött és az alperesnek 1904. évi április hó 5-én kelt levelében foglalt és csupán 3 waggonra terjedő megrendelését el nem fogadta: nyilvánvaló, hogy a peres felek között az ismertetett levélváltás a szállítandó árú mennyisége tekintetében akaratmegegyezést nem létesített és így a K. T. 336. §-a értelmében közöttük vételi ügylet nem is jött létre. A kir. törvényszék tehát a K. T. 336. §-ában foglalt anyagi jogszabály megsértésével állapítván meg a vételi ügylet létrejöttét és a felperesnek, mint eladónak a vételi szerződésből folyó kártérítési igényét: a kir. ítélőtábla a felperest alaptalan kártérítési követelésével elutasította. 451. Az álképviselő kártérítési felelőssége. A 110. §. alkalmazása felülvizsgálatnak nem tárgya. (1906 november 13. G. 112. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felperes felülvizsgálati kérelemmel azért támadta meg a kir. törvényszék ítéletét, mert a kir. törvényszék egyrészt a kártérítés iránt fennálló anyagi jogszabályokat mellőzte, másrészt a S. E. 204. §-ában foglalt kötelező eljárási szabályt sértette meg, a mikor 742 K 84 f. iránti kárkövetelésével elutasította. A felperesnek ez a panasza részben indokolt. Mert a kir. Ítélőtábla 1905. évi november 23-án 1905 G) 141./3. szám alatt kelt Ítéletével az alperesnek vagyoni felelősségét megállapította azért a kárért, amit a felperes czégnek azáltal okozott, hogy a B. R. czég megbízottjának adta ki magát, mint ilyen a felperessel ez utóbb említett czég követelésére nézve egyezséget kötött a követelés részben elengedésével, ennek az egyezségnek daczára a B. R. czég mégis a felperestől egész követelését behajtotta, miután az alperest nem bizta meg egyezség létesítésével. Az alperes terhére szóló ez az ítéleti rendelkezés azonban nem szabott korlátot az alsóbiróságok ítélkezésének a kár mennyiségének meghatározása tekintetében, annálfogva a kir. törvényszék mégsem sérthette az 1893 : XVIII. t.-cz. 204. §-ának rendelkezését. Nem ütközik anyagi jogszabályba a kir. törvényszéknek az az ítélkezése, amely szerint nem kötelezte az alperest a B. R. czég részére megítélt követelés és a kiegészítési összeg közötti külön-